pasa_ Creative Commons License 2003.02.05 0 0 145


25 Eloállt egy törvénytudó s próbára téve ot, így szólott: ,Tanító, mit tegyek, hogy örök részem legyen az örök élet?"
26 ,Mi van megírva a törvényben? - kérdezte tole Jézus. Hogy olvasod?"
27 Az ezt felelte: ,Szeresd egész szívedbol, egész lelkeddel, teljes eroddel és egész gondolkodásoddal Istenedet, az Urat, felebarátodat is, mint magadat."
28 ,Helyesen feleltél - mondta neki -, ezt cselekedd, és élni fogsz."
29 Az azonban igazolni akarta magát, azért így szólt Jézushoz: ,Hát ki az én felebarátom?"
30 Jézus a szavába vágott és ezt mondta: ,Egy ember Jeruzsálembol Jerikóba ment alá, de haramiák kezébe esett, akik levetkoztették s megverték, majd elmentek, félholtan hagyva ot.
31 Ugy esett, hogy egy pap ment alá azon az úton, de ahogy meglátta a túlsó oldalon, továbbment.
32 Hasonlóképpen egy lévita is arra a helyre jött, megnézte, s azt elkerülve továbbment.
33 Valami utazó szamáriai is ment arra. Amikor a sebesültet meglátta, szánalomra gerjedt iránta,
34 odament hozzá, s olajat és bort töltött sebeibe, bekötözte azokat, azután rákötözte az embert a saját barmára, s egy vendégfogadóba vitte, hol gondját viselte.
35 A következo napon elovett két dénárt, odaadta a fogadósnak és így szólt: Viseld gondját, és ha valamit még költesz rá, én, amikor újra erre jövök, megadom néked.
36 Hogy látod a dolgot? E három közül ki a felebarátja annak, aki a haramiák kezébe esett?"
37 ,Az, aki irgalmat gyakorolt vele" - felelte a törvénytudó. Jézus pedig ezt mondta neki: ,Eredj, és te is tégy ugyanúgy."

25-29 lenyegfes resze a dolognak, ez allitja fel a szovegkornyezetet. A 29-ben feltett kerdes nem ragadhato ki maganyosnak, a "felebarat" szo ertelmezesenek. Elotte Jezus a legfontosabb torvenyt mondja. Ebbol a kerdezo erti Isten szeretetet, de a masik reszt nem. A kerdes lenyege az, "kit kell szeretnem, mint magamat?"
Jezus erre, szokasahoz hiven nem direkt valaszt ad. Hanem mond egy peldazatot okulasul.
(hogy miert beszel Jezus peldazatokban kulon erdekes es hosszu temakor :) Hogy mikent valaszol neki szegezett kerdesekre egy meg annal is erdekesebb masik.

29-35 maga a peldazat szovege. A megertesehez szukseg van meni korabeli ismeretre. A papok es a levitak a kor tisztelt es eloljaro emberei voltak. A szamariaiak pedig "eretnekek" vagy "hitetlenek", ok maskepp imadtak Istent, ezert a zsidosag(*) kozul kitaszitottak es megvetettek voltak, veluk meg beszelni sem volt szabad.
Mai modern valtozatban lenne a peldazatban pap, tanito, a szamaritanus heleyn meg a helyi viszonyoknak megfeleloen amerikaban neger, angliaban ir, idehaza cigany.
Olyan "ember", akirol minden az eszunkbe jut, csak nem az, hogy szeretjuk, inkabb felunk tole, aki elegeti a parkettat a alkasban, csencsel, lop, miegymas. Akitol inkabb tartunk. Akire nem jut a szeretetunkbol, es ami meg fontosabb a pelda szempontjabol, nem is feltetelezzuk, hogy minket szeretne, szerethetne. (Az ilyen jellegu szembenallas ugye kolcsonos a termeszetebol fakadoan.)

Gondoljuk at a peldazatbeli tortenetet, mi lenne a "normalis", amit elvarunk? Ugye a pap, a peldamutato eloljaro termeszetesen nem menne el az ember mellett, hanem segitene. Sem a levita. A cigany elmenne, esetleg meg a tarcajat is kolopna menet kozben. Erre mi tortenik a peldazatban, pont az ellenkezoje. Jezus nyilvan megorult, mint amikor olyanokrol szolt, hogy boldogok a szegenyek, meg boldogok akik gyaszolnak es tarsai.
De ha megsem orult meg, akkor itt egy nagyon fontos dolgot mutat nekunk -- ravilagit hogy a vilagnak nem az az elvart rendje, mint amit a szokasos gondolkodasunkban latunk.

Es az utana levo sorban latjuk, hogy ez mukodik is. Mit valaszolt volna a torvenytudo arra a kerdesre, hogy "vajon szerinted felebaratod-e egy szamaritanus?" az egesz beszelgetes elejen? Azt mondta volna, uygan mit kepzelsz. 37-nel viszont mar egesz mas valaszt fogalmazott meg.

A masik, amit erdemes megfigyelni, hogy Jezus tovabbra sem valaszol az eredeti kerdesre. NEM mondja, hogy ki felebarat, sem azt, hogy ki nem az. Jezus tanitani jott, es nem szamonkeresre valaszolni.
A tanitas elerte a celjat, kitagitotta a kerdezo gondolkodasat.
Es amit Jezus hozzatesz nem kevesbe lenyeges: "Eredj, és te is tégy ugyanúgy."
Ez az, amit szem elott kell tartanunk. Tegyunk ugy, mint a szamaritanus. Aki latott egy embert aki _nem_ resze az ot elfogado embereknek, aki ot kitaszitotta, aki vele beszelni sem beszel, de ott fekudt megverve. Es a szamaritanus nem azt gondolta, hogy "na a gadzso jol megszitta", hanem tette, ami le van irva. Nem keveset.

Jezus errol beszelt. Ne azt boncolgassuk, ki a fele vagy milyen baratunk. Hanem ha latjuk, hoyg valaki szukseget szenved, akar altalunk "megvetett" ember is, segitsunk neki.

Ez az egesz ertelmezes persze az en agyszulemenyem (persze tamaszkodva szamos regebben olvasott es irt forrasra, melyeket most nem astam elo, kredit jar a pbc.org-nak, Isaac Asimpovnak es Berki Feriz atyanak, akikre konkretan emlekszem, hogy beszeeltek errol a temarol es hatassal voltak ram. Remelem valaki tudja hasznos celra hasznalni.

Pasa