"A magyar jobboldal megnyitja a Terror Házát" címen közölt cikket a Libération az Andrássy úti egykori nyilas pártszékház, a későbbi ÁVO-központ épületében a magyar nácik és a kommunizmus áldozatainak létesített múzeumról. Florence La Bruyere, a baloldali francia lap budapesti tudósítója a lap hét végi számában megjelent cikkében megállapítja, hogy a kiállítás egyenrangúként tálalja a kommunista és náci terrort, de hangsúlyosan a kommunizmus áldozatainak témájára koncentrál.

A Libération szerint a terror korszakainak bemutatásakor a teatralitás kapott főszerepet, aminek eredményeképpen a hatalmon lévő jobboldal "húsvágó bárdjával előállított történelem" jelenik meg. A Terror Háza több mint múzeum - szögezi le a Libération. Fejtő Ferenc Párizsban élő történész vélekedése szerint az intézmény a kormány azon politikai célkitűzésének jegyében fogant, hogy reflektorfénybe helyezze a kommunizmus bűneit. Az áprilisi választások közeledtével a magyar jobboldal szüntelenül démonizálja a szocialistákat (a volt kommunistákat), akiket a diktatúra örököseinek állít be - emeli ki a lap.

Schmidt Mária, a múzeum igazgatója - akiről a lap megjegyzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyes tanácsadója - azt állítja, céljuk nem annyira a történelem tényeinek dokumentálása volt, mint inkább az, hogy "a látogatóknak igazi élményt adjanak arról, mit jelentett a terror."

A kiállítás a Libération ítélete szerint mértéktelenül aránytalan: az 5000 négyzetméter alapterületen 2 és fél termet szenteltek a nyilaskeresztes mozgalomnak, amellyel csak az 1944 október 15-i puccs időszakától foglalkoznak, noha addigra már véget ért a 600 ezer magyar zsidó és több ezer cigány haláltáborokba szállítása, amelyben a zöldingesek tevékeny részt vállaltak. A múzeum látogatói bőséges ismereteket szerezhetnek az ÁVO módszereiről, ellátogathatnak kihallgatótermeibe, liften jutnak le a kínzókamrákba, meghallgatják az egyik túlélő videóra rögzített tanúvallomását.

Nem látható viszont semmi a holokausztról, nem esik szó az 1920-38 között hozott zsidóellenes törvényekről. "Nem akartunk ezzel az időszakkal foglalkozni, amelyről kevés dokumentáció áll rendelkezésre (e megjegyzéséhez a lap "sic" jelölést társít), ez a leendő holokauszt múzeum témája lesz" mondja Schmidt. A francia lap úgy tudja, hogy az említett intézmény építése halasztódik, miközben a Terror Házát rekordidő alatt hozta tető alá a jobboldali kormány.

A témájául választott eseményeket a "Terror Háza" sajátosan értelmezi - írja a Libération. A "Könnyek termében" 800 nevet sorolnak fel, azokét, akiket 1945. január 15. után végeztek ki a magyar nácik, hallgatás övezi viszont az előző három hónapot, amelyben a nyilaskeresztesek zsidók százait gyűjtötték össze és végezték ki, vagy lőtték a Dunába. Romsics Ignácz történész akadémikus szerint "ezekről az eseményekről vannak dokumentumok, felkutatásuk nem került volna túl nagy erőfeszítésbe".

Varga László történész szerint egy olyan múzeum, amely valóban a terror témáját kívánja megjeleníteni, nem kerülheti meg a holokauszt, sőt az 1919-es kommün utáni "fehérterror" korszakát sem, "a két világháború között több kommunistát deportáltak és kínoztak meg mint 1944 után".