Kedves Alfredoo!
Amióta és ameddig az indexre írok, luciluca voltam és az is maradok. Írtam magamról is annyit, hogy egy gyengébb képességű rendőr tíz perc alatt azonosítani tud. Nekem csak egy életem, arcom, véleményem van.

Ami pedig a kollektív büntetéseket illeti, különösen ahol az áldozatok vagy azok még emlékezni képes leszármazottjai élnek, eltér az álláspontunk:
- Vitatom, hogy kollektív büntetésre bármely államnak joga lenne. Ebből következik, hogy az a jogállam, amelyik ilyet cselekedett a polgárai ellen, tartozik megkövetni őket. Elvárhat-e erkölcsös életvitelt tagjaitól az a közösség, amelyik a belátható múltban pl. erőszakosan gyarapította a vagyonát valamelyik csoportja rovására?
- Ha az állami szuverénitás feltétlen (szerintem nem), tétlenül kell tűrnünk pl. a szomszédunkban zajló népirtást, környezetszennyezést (Cserobil) és más hasonló cselekményeket, hiszen ezek belügyek. Akkor sincs jogunk beleszólni, ha az áldozatok hozzánk menekülnek vagy egyenesen ide kényszerítik őket (Benes)?
- A büntetőjogban "fegyveregyenlőség" van. A vádlottnak minden eszközt biztosítani kell, hogy az állam nyilvánvaló erőfölényével szemben - ha mégis ártatlan - módja legyen az igazát bizonyítani. Ha az állam (utólag elismerten) jogellenesen kifosztja polgárai egy csoportját, mi mentesíti a kártalanítási kötelezettsége alól? Nincs miből? Ha a rabló elveri az ebül szerzett értékeket, nem tartozik megtéríteni a kárt?

Természetesen tévedhetek.

luciluca