Udv kivine!

(Kicsit belekontarkodok a kivine-kocsi diskurzusba :))

Ha mar vetted a faradtsagot es atragtad magad a Sorstalansagon, mindenkepp olvasd el Kertesz mas muveit is. Pl. A kudarc, Kaddis ..., Galyanaplo.
Ilyesmiket talalsz benne. Idezet a Galyanaplo elso fejezetebol:
...hogy regényem technikája a tizenkét fokú, illetve szeriális, tehát az integrált komponálás módszerét követi. Megszünteti a szabad jellemeket és az elbeszélés szabad fordulatainak lehetőségét. A jellemek itt olyan tematikus motívumok, amelyek a regényen kívülről uralkodó totalitás struktúrájában jelennek meg; minden ilyen témát a Struktúra nivellál, az individuum minden látszatmélységét megszünteti, és e témák kizárólag a kompozíciós vezérelvhez: a sorstalansághoz való viszonylatukban „fejlődnek” és variálódnak. Ugyanez áll magára az elbeszélésre is. A Struktúra az elbeszélés vonalvezetését eleve megszabja, a fordulatok tehát mint kibúvók, anekdotikus részmegoldások, megnyugtató vagy fantasztikus elemek és „kivételek” itt nem jöhetnek számításba. Ugyancsak elesik a lélektani meghatározás, az elbeszélést a Struktúra totalitása diktálja, és a megvilágosodás abban a vizsgálatban áll, hogy mennyi a részünk a Struktúra létrehozásában. A folyamat, a témák fejlesztése lineáris – nincs „reprííz”, semmi sem visszafordítható vagy ismételhető – , és a kompozíció a feldolgozás befejeztével, az egyetlen lehetőségen belüli minden lehetséges variáns kimerítésével zárul, és ez a zárás mégis mindent nyitva hagy. – Ez annyit jelentene, hogy „ábrázolás” helyett a mű azzá válna, amit ábrázol: a külső struktúra esztétikai struktúrává, a társadalmi törvények regénytechnikai törvényekké változnak.
(Szoljon, aki erti :))

Kertesz, hogy laikusan fogalmazzak, "bonyolult" szerzo. "Iroi alapelmenye", azaz Auschwitz, ill. a koncentracios tabor szornyusegeinek (tagabban a totalis diktatura) tulelese, minden irasaban felbukkan. Persze sok szerzoknel vannak ismetlodo motivumok, de en ilyet meg nem tapasztaltam, hogy egyik regeny szinte a masikat "magyarazza".