Mire odajutunk, hogy beköltözzünk, tuti csont ősz leszek.már most úúúúúúútálommmmm a papirozgatást, ügyintézést, megalázkodást és/vagy balhézást mindenféle hivatalokban.+azt, hogy mindent 10x meg kell nézni, majd kiderül,hogy mégsem az aminek látszik, majd előlről kezdeni x mozzanatot.
Azontúl egy épitkezés kapcsán baromi nagy szerencse is kell.Mert ahány "szakember"-annyiféle szakvélemény egy dologról, annyiféle kivitelezési elképzelés.És itt jönnek a gondok, mi alapján döntsek szakértelem hiányában? Amikor a barátok annak idején azt mondták, hogy félig bele fogunk halni az épitkezésbe, mire beköltözünk, kinevettem őket. Most már nem nevetek annyira :-(( kezdem átérezni a dolog lényegét. és még csak az elején vagyunk.
És ilyenkor tényleg egy becsületes marhának érzem magam, mert addig szüttyedek a munkahelyemen, amig mindent meg nem csinálok és mindenkinek segitek az óhaja-sóhajában.Aztán elmegyek postára-elveszett a levelünk, elmegyek épitési műszaki osztályra-közlik nagy virgoncan, hogy ugyan 60 nap a törv.határidő az ép.engedély kiadására-de tulképpen ne is álmodjak róla,hogy ennyi idő alatt elkészül. Elviszem a szervizbe a kocsit-a szerelő kiakad rajta, hogy állandóan állitgatni kell a futóművet-ezt,azt,amazt.
Lehet, hogy most éppen csak kijutott a jóból, de eléggé tele van a hócipőm a bürokráciával, az únott képű-nem túl segitőkész ügyintézőkkel.
Na jó, nem lelkizek többet.

KTa!
Mi kocsival (3 éves,frissen szervizelt:-)megyünk az orchidea kiállitásra, végülis elférsz te is. De szeretnénk benézni az ottani metro áruházba is, némi vásárlás céljából,ami egy kis plusz időtöltés, és ráadásul lehetőleg valamelyik hétköznap akarunk menni, mert hétvégén ott is tömeg van a boltba és a kiállitáson is gondolom.
Ha érdekel, jelezd.
babydevil