Ki a felelős?„Amúgy azt mondom, közös a felelősség”, nyilatkozta Varga Mátyás a január 28-án megjelent interjúban, majd a közös felelősségvállalás után egy váratlan oldalvágással megnevezte Németh Istvánt, mint olyan játékost, akiben csalódott.

„Sajnos Németh István a második körben közel sem tudott olyan teljesítményt nyújtani, mint korábban. Fantasztikus eredmény, hogy az olasz Benettonba igazolt, ám azzal, hogy nem játszik, lelkileg összeomlott. Hozzáteszem, változatlanul kitűnő kosarasnak tartom, és nem is vagyok biztos benne, hogy ő tehet arról az állapotról, amibe került.”

Varga Mátyást a hivatásáért izzó, megszállott embernek ismerem, aki vélhetően tudja, hogy mit beszél. Még akkor is, amikor csak sejtet valamit. Tehát amikor azt mondja, hogy „nem vagyok biztos benne, hogy ő tehet arról az állapotról, amibe került”, nyilván valami konkrét dologra gondol, hiszen komoly ember nem beszél csak úgy a levegőbe. De vajon mire gondol Varga Mátyás?

Németh István a statisztikai mutatók szerint a selejtezők során a magyar válogatott egyik legjobbja volt. A második körben akadtak gyengébb mérkőzései, de a franciák, a lettek és a fehéroroszok ellen is húzóember volt. Az ő kiemelése negatív előjellel rendkívül szerencsétlen és rendkívül lovagiatlan gesztus. Kiváncsi volnék, hogy Varga Mátyás látta-e Istit Trevisóban játszani, beszélt-e az edzőjével Ettore Messinával, hogy miként vélekedik Némethről, miért játszik keveset, min kellene javítania? Egyáltalán látta-e bajnoki mérkőzéseken a válogatott játékosait? Az is érdekes kérdés, hogy a mindent eldöntő észtek elleni találkozó előtt, a Lettország-Észtország mérkőzésen miért nem volt jelen valaki a magyar csapat szakmai stábjából. Vagy miért játszottunk Tiszaújvárosban a lettekkel és miért nem Pakson például, ahonnét négyen szerepelnek a válogatottban, netán Zalaegerszegen, vagy Szolnokon? Összefoglalva: ki tehet arról az állapotról, amibe a magyar csapat került?

Ki tehet arról, hogy a magyar férfi kosárlabdázás klub- és válogatott szinten is a teljes anyagi ellehetetlenülés felé sodródik? Hogy legalább 8-9 klub a csőd szélén áll, a játékosok több hónapos késéssel kapják meg a fizetésüket, ami morális válságot gerjeszt? Hogy nincsenek televíziós közvetítések, ami lehetetlenné teszi a hatékony szponzorkeresést? Hogy a játékvezetői testület két táborra szakadva belharcot folytat? Hogy a klubok a konkurencia összeomlására várnak, ahelyett, hogy összefognának?

Nem ártana most egy kicsit magunkba nézni. Mert az is felelős, aki nem tesz semmit, az is, aki rosszul végzi a dolgát és az is, aki hallgat.

Fodor Sándor

A Marc-Körmend ügyvezetője