hát, akkor az már régen lehetett, amikor vég tudtál bámulni, én legutoljára táncórán csináltam ilyet középsuliban :))
mostanában ebédidőben van időm bambulni és abban a tiz percekben amit cigizéssel töltök egy 3x3 m2-es ablak nélküli szobában ami a dohányzó - szép időben a háztömböt kerülöm meg, ez télen kilöve.
örömöm most is van, mert elhülyéskedek - csak amikor abba gondolok bele (amit soha nem szabad!) hogy fordithatnám az energiáimat sokkal hozzám közelebb álló dolgokra, akkor elszomorodom.
mi közöm nekem a részvényesek profitjához?

még boncolhathatjuk, de elálmosodtam, holnap folytatom, sziasztok kedves rinpoce és big4