Ja, meg a sok tananyag...
Általánosban egyértelműen meg kell tanítani sok mindent, elég ciki, amikor valaki 16 évesen (ismertem ilyet) rácsodálkozik egy bazi nagy gödörre: jé, a homok az van? Azt nem gyártják? Vagy egy 18 éves esete, aki intézetben nevelkedett, döbbenten látta, milyen a krumpli, mert ő addig csak készen látta. (És természetesen soha nem látta, még képen sem, milyen a krumpliföld...)
Középiskolában pedig szintén érdemes széles körben átadni ismereteket, az egyszikűektől a sorozatokig. Mégpedig azért, mert nem lehet tudni, hogy a gyerek mire fogékony, mi érdekli igazán, illetve mi az, amihez van is érzéke. Aki soha nem hall az ohm törvényről, meg az elektromosságról, az nem is tudja megkedvelni.
Talán onnan fúj a szél, hogy a szűklátókökörű ember például elhiszi, hogy egy légvédelmi rakéta madárrajtól felrobban... Aki körülbelül tudja, hogyan működik egy lézeres közelségi gyújtó, az meg nem hiszi el.
Egy szűklátókörű ember - aki rendkívül praktikusan csakis azt tanulta, amire szüksége lesz, mert ő ezt már 8 évesen ezt előre tudta! - elhiszi, hogy neki az a jó, ha az infláció kib@szott magas, és emelik az árakat, és ezt még büszkén, fényképével megtámogatva kiteszi az újságba is.
Én is szenvedtem a kémiával, ma sem értem, hogyan tudtam pl. műszaki kémiából levizsgázni. Mégsem mondom, hogy felesleges volt, mint ahogy semmilyen tanulás nem felesleges (és nem praktikus szempontokból, hogy haszna lesz. Egyszerűen tisztán tartja a fejet.).

o