Adtak is, meg nem is

Újabb ingatlannal b?vülne, és megkapná az Országgy?lés által leszavazott támogatás kétharmadát a Terror Háza, a jelenlegi kurátorok mégis megdöbbenésüknek adtak hangot a hétf?i válságtanácskozás után. A Medgyessy-kormány ugyanis ragaszkodik a testület kib?vítéséhez, és a múzeum koncepcióján is változtatna.

Százmillió forintot visszapótol a kormány abból a 150 millióból, amit tavaly decemberben a költségvetési vita során faragott le - Pet? Iván szabaddemokrata képvisel? javaslatára - az Országgy?lés a Terror Háza (TH) 330 millió forintos el?irányzatából.
A múzeum vezetése - amely továbbra is érvényesnek tekinti az el?z? ciklus végén Rockenbauer Zoltán távozó kulturális miniszterrel kötött megállapodást, melynek értelmében 2003. január 1-jét?l három éven át évi 330 millió forint támogatás illeti meg a TH-t - azonban csak "kéménybe felírt" pénzként számolhat a még a múlt pénteki kormányülésen megadott 100 millió forinttal. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) költségvetésének terhére folyósítandó összeghez ugyanis csak akkor juthat hozzá, ha bizonyítja, olyan indokolt kiadások fedezetére akarja felhasználni, amelyekre már sem a 180 millió forintos költségvetési támogatás, sem az intézmény saját bevételei nem nyújtanak elégséges forrást. Emellett a kormány ahhoz is ragaszkodik, hogy az alapító okirat megváltoztatása után új tagokat delegálhasson az intézmény mögött álló Kelet- és Közép-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) kuratóriumába, amelynek politikai pártállása jelenleg meglehet?sen egyoldalú: tagjai valamennyien az úgynevezett polgári oldalhoz köt?dnek (HVG, 2002. június 1.).
Schmidt Mária, a TH f?igazgatója, Orbán Viktor egykori miniszterelnöki f?tanácsadója, a támogatás megvonásának hírére korábban többször is kilátásba helyezte az intézmény kényszer? januári bezárását. "A parlament által megszavazott 180 millió forintos támogatás még az intézmény vezet?inek számításai alapján készült költségvetés szerint is több hónapra elegend? fedezetet nyújt a m?ködtetésre, s felettébb ésszer?tlen gazdálkodásra vall, ha egy intézmény már kinyitni sem hajlandó ekkora összeggel" - mondta a HVG-nek Kocsi László, az NKÖM politikai államtitkára. Hozzátéve, a nyomásgyakorlás politikai természetét jelzi, hogy garanciális javítási munkák miatt februárban amúgy is esedékes lett volna egy hosszabb technikai szünet.
Az els? körben még úgy t?nt, akár célravezet? is lehet a lobbizás Schmidt Mária által választott sajátos formája. A f?igazgató ugyanis arra játszott, hogy ha sikerül a kormány és a koalíciós pártok érzékeny pontjára tapintani, "megértetni" az állampolgárokkal, hogy a hatalom csupán a múlttal való szembenézés el?l menekül, a TH még megkaphatja a teljes támogatási összeget, és a KKTTKK is háborítatlanul m?ködhet tovább. A decemberi moszkvai tárgyalásairól hazatér? Medgyessy Péter els? reagálásai még arra utaltak, a taktika beválhat: a kormányf? személyesen jelentette be, hogy a kabinet a költségvetés általános tartalékából kipótolja a múzeum m?ködtetéséhez szükséges hiányzó támogatást, igaz, összeget nem említett.
A múlt heti kormánydöntésben nem csupán az a felismerés játszhatott közre, hogy törvénytelen lett volna a kilátásba helyezett juttatás, mert a tartalék csak el?re nem látható kiadásra használható fel (HVG, 2003. január 4.). Id?közben egyre több olyan információ is napvilágot látott, amely kétségessé tette a 330 milliós követelés megalapozottságát. Szabó Zoltán (MSZP) például arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény által készített költségvetésb?l kimaradtak a saját bevételek, amelyek több mint 100 millió forinttal javítják a TH kondícióit. Az intézmény vezet?i szerint azonban félreértésr?l van szó: a képvisel? által idézett költségvetés az intézmény tavaly tavasszal készült tervezete volt, "ami sohasem vált ténnyé".
Az intézmény ez évre szóló költségvetési tervezete már tartalmazza a saját bevételek rovatot (a jegyárakból, valamint a kiadványok eladásából, a büfé bérbeadásából 138 millió forintra számít a TH), miközben a kiadások tervezett összegét épp annyira lövi be (468,5 millió forint), amire csak a 330 milliós állami támogatás esetén lenne fedezet. Vagyis a TH-költségvetés kidolgozói feltehet?en "visszafelé" számoltak. A múzeum közvetlen m?ködtetési költségeire például 241 millió forintot, a 39 alkalmazott éves bérköltségére 120 millió forintot terveztek be, id?szaki kiállításokra, el?adásokra 74,5 millió forintot, kutatómunkára - például az adattár b?vítésére, interjúk készítésére - pedig 33 millió forintot irányoztak el?.
A kormány azonban továbbra sincs meggy?z?dve a feltüntetett kiadások indokoltságáról, illetve arról, hogy az egyes tételek csak annyiból hozhatók ki, amennyire azokat a TH-nál beárazták. Az már a Medgyessy-féle ígérvényt követ?en elhangzott, hogy a kabinet olyan bizottságot kíván összeállítani, amelyik a gazdasági és a sz?ken vett szakmai - például történészi - szempontokat egyaránt figyelembe véve vizsgálná meg a TH költségvetésének megalapozottságát. A kormány múlt pénteki ülésén elfogadott elképzelés - tehát hogy a kabinet olyan tagokat delegálna a kuratóriumba, akiknek a személyében garanciát lát arra, hogy a TH gazdaságilag racionálisan, szakmailag kiegyensúlyozottan m?ködik - akár szükségtelenné is teheti egy külön testület felállítását. "A bizottság ügyében még nem született végleges döntés - mondta a HVG-nek Kocsi, hozzátéve: "Senkit nem akarunk elmozdítani a jelenlegi kurátorok közül, de az sem tartható, hogy egyetlen politikai irányzathoz köt?d? személyekb?l álljon a testület."
A kuratórium tervezett átalakítása mellett a kormány jelent?s pénzeket is hajlandó áldozni a TH-ra, pontosabban arra, hogy az - mint Gál J. Zoltán szóviv? a kormányülés után fogalmazott - "a jelenleginél kiegyensúlyozottabban mutassa be a múlt század elnyomó rendszereit". A gy?jtemény b?vítése érdekében a kabinet megvásárolná vagy kibérelné a múzeummal szomszédos, Andrássy út 62. számú ingatlant, amely a HVG információi szerint a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona (a 2700 négyzetméter alapterület? épületet - egy húsz évre szóló bérleti szerz?dés alapján - 2001 óta a Gestor Ügynöki és Kereskedelmi Kft. üzemelteti, s a cég a közelmúltban exkluzív konferencia-központot alakított ki benne).
Szakmai és politikai körökben korábban többször is megfogalmazódott - például Kovács László szocialista pártelnök is beszélt róla -, hogy a múzeum a kommunizmus b?ntetteihez képest alulreprezentálja a nyilas korszak rémtetteit. Balás-Piri László, a KKTTKK elnöke ugyanakkor a kuratórium hétf?i ülését követ?en kiadott közleményben már úgy fogalmazott, hogy a kormány az új irányok meghatározásával "a múzeum falai közé zárt szellemet" akarja kiszabadítani, és "a diktatúrák id?szakához hasonlóan ma újra a kormány akarja meghatározni, ki a jó történész, melyik a jó múzeum, s hogy miként kell értelmezni a múltat". A kuratórium jelenlegi tagjainak az effajta megnyilvánulásokon kívül azonban már nincs sok beleszólási lehet?ségük a dolgok alakulásába. A KKTTKK alapító okiratát a kormány, mint alapító, a kurátorok beleegyezése nélkül is módosíthatja. S bár a jelenlegi tagok elmozdításához bizonyítania kellene, hogy m?ködésük súlyosan veszélyezteti az alapítványi célkit?zések megvalósítását, a testület mostani ötf?s létszáma b?vítésének nincs jogi akadálya.