> azelott jon elo ilyen javaslatokkal, hogy a szakmat megkerdezve valamifele altalanosan elfogadott koncepciot dolgozna ki.

Biztos vagy ebben? Én például már tavaly év végén találkoztam különféle pedagógia szervezetek állásfoglalásával, akkor még nem is erről a nyilvánosságra került változatról volt szó, hanem a szakmai szervezeteknek szánt, különben nem nyilvános változatokról. Hosszú reagálásokat írtak, nem úgy tűnt nekem, hogy senki meg sem kérdezte őket. Ez még nem garancia, hogy minden véleményük figyelembe is vetetik, arról nem is beszélve, hogy alighanem szinte egyetlen kérdés sincsen, amelyben mindenki egy állásponton lenne, de nem arra utal, hogy a minisztérium csak úgy előhúzta a kalapból az egészet.

Ami egyébként a minimális megkövetelt tananyag meghatározását illeti, teljesen igazad van, mintha errôl szólt volna a NAT. Éppenséggel nem is Magyar Bálint rántotta ki alóla a talajt, ugyebár...

A felesleges ismeretanyag általánosságban nem vitatható, de bármit nevezel meg konkrétan, az adott tárgy szaktanárai azonnal tiltakozni fognak ellene. De hogy mondjak példát is, én például teljesen feleslegesnek tartom a kronológia bemagolását. A dolgot azonban nem is erről kell megközelíteni. A gyerekek kapacitása véges (mindazon vitákkal együtt, hogy most éppen mennyire tartunk ennek a határán), tehát ha az elsajátítandó mennyiség horizontálisan bővül, akkor lehet, hogy vertikálisan szűkíteni kell. Ha egy mód van rá, akkor persze nem a szűkítés a jó megoldás, hanem az átstrukturálás: ha ki tudjuk váltani a lexikai tudás egy részét olyan, inkább a gondolkodást, problémamegoldást (és a szükséges lexikai tudás beszerzésének későbbi lehetôségeit) bővítő tudással, azzal összességében csak nyerünk. Igazad van abban, hogy ezt sokszereplős közös gondolkodásnak kell megelőznie, de szerintem ez tipikusan nem a mostani törvénymódosítás tárgya, hanem a NAT-é (vagy hasonló alaptantervé) lenne.

Üdvözlettel,

Péter