Azt nem olvastam, bár érdekelne. Viszont a suliban felvettem két buddhizmus tárgyat és ahhoz el kellett olvasnom pár könyvet.
A nyugalom, meg a türelem tényleg jó, csak nekem túlzásnak tűnik az, hogy meg kell szabadulni minden szenvedélytől, még az életvágytól is. Lehet, hogy ezzel elkerülheti az ember a fájdalmat, de nem lehet, hogy ezzel az örömre való képességét is elveszti?
Úgy értem, a fájdalom és az öröm közös forrásból fakad. Ha egyiket kioltod, akkor a másikat is.
Bár lehet, hogy egyszerűen még túl fiatal vagyok a lehiggadáshoz.
Ha kell, tudok ajánlani irodalmat a buddhizmusról.