Több millióan a csatlakozás mellett. a választók 70 % EU mellett voksolna
Nem mi szavazunk először
Februártól szeptemberig tart az uniós voksolás menetrendje
NSZ • 2003. január 10. • Szerző: Sz. L. L.

Valószínűleg három – de legalább két – államban (Szlovéniában, Máltán és esetleg Cipruson) is előbb lesz népszavazás az európai uniós csatlakozásról, mint nálunk. A magyar kormány szívesen lett volna „sorvezető”, de erre a valóságban nem volt sok esélye.

Az Európai Unió képviselői korábban többször jelezték: mivel Magyarországon igen magas, 70 százalék körüli az EU-tagságot pártolók aránya, ha hazánkban tartanák az első népszavazást, az eredmény magával húzhatna olyan szkeptikusabb országokat, mint Csehország vagy Lettország, ahol a támogatottság csupán 46-51 százalék körüli. Az 1995-ös EU-bővítési kör előtt Ausztria volt a „sorvezető”: két északi országot (Svédországot és Finnországot) magával is húzott, de a norvég lakosság már túl kemény diónak bizonyult. A magyar vezetés is szívesen látta volna az országot e nemzetközileg is hálás szerepben. (A nemzetközi sajtóban is – Európán kívül különösen – nyilván az első referendum viszi el a pálmát.) Mégis: aligha lehetett volna Magyarországon az első népszavazás az európai uniós tagságról a 2004-ben csatlakozó tíz ország közül – vagy legfeljebb olyan áron, amelyet nem biztos, hogy érdemes megfizetni a „sorvezető” szerepének dicsőségéért. Szlovéniában ugyanis szerdán már a február 9-i időpont körvonalazódott, de március végénél semmiképp sem lesz később a referendum.

Máltán és Cipruson is márciusban szavaznak (de az utóbbi szigeten bizonytalan, hogy kiírják-e egyáltalán a voksolást), míg nálunk – mint ismert – április 12-én.

A magyar Országgyűlés így akkor biztosíthatta volna csak az „elsőséget”, ha: 1. tavaly ezért kifejezetten késlelteti az egész alkotmánymódosítási eljárást, hiszen mostanáig azt sem tudhatta, milyen más időpontot kell megelőznie. Vagy: 2. kissé kínos diplomáciai egyeztetésbe kezd egy nem diplomáciai ügyről pusztán azért, hogy a babérokat learathassa. Vagy pedig: 3. vállal egy igen korai, téli időpontot, ami – például a mostanihoz hasonló időjárásnál – azzal a kockázattal jár, hogy sokan el sem jutnak a szavazókörbe.

Magyarország után szavaznak egyébként a tagságról Szlovákiában: május 16. és 17., de ezt még a parlamentnek és az elnöknek is jóvá kell hagynia. Júniusban két további visegrádi ország következik: 8-án Lengyelország, 15–16-án Csehország. (Érvényesülnek a bevett szavazási szokások a cseheknél és a szlovákoknál is: aki már pénteken leszavaz, mehet a hétvégi házába, aki pedig a munkanapon nem ér rá, szombaton voksolhat.) Észtországban szeptember 14-én szavaznak, de a másnapi hírekben osztozniuk kell a svédekkel, akik az euró bevezetéséről döntenek ugyanakkor. A lettek hat nappal később döntenek. Litvániában még nincs időpont, de minden bizonnyal egy májusi napra esik a választás.

Magyarország csak hatodik a lengyel listán
A lengyel társadalom az elmúlt évtizedben toleránsabbá vált a külföldiekkel szemben – derül ki a CBOS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből. A Gazeta Wyborcza lengyel lap által ismertetett felmérés szerint a legkedveltebb nemzetek listáját változatlanul az amerikaiak vezetik, őket követik az olaszok, a franciák és a britek. Mi, magyarok a tíz évvel ezelőtti listán elfoglalt harmadik helyhez képest visszacsúsztunk a hatodikra, mivel immár – ha minimális különbséggel is – de megelőznek minket a csehek. Ez egyébként némiképp meglepte a kutatókat, hiszen az eddigi sztereotípiák szerint a csehekről inkább negatív képe van az átlaglengyelnek. A csehekhez hasonlóan javult egyébként valamennyi szomszédos ország megítélése. Miközben 1993-ban a németekről és a litvánokról még kétszer annyian nyilatkoztak negatívan, mint pozitívan, manapság a tendencia megfordult. Jelenleg a lengyelek 38 százaléka vélekedik pozitívan a németekről, és csak 31 százalék utasítja el őket.

Bár általában elmondható, hogy a lengyelek szívéhez is közelebb állnak a gazdag nyugat-európai nemzetek, mint a szegény keletiek, csökkent az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok elutasítottsága. A nemzetek szimpátialistáját egyébként az arabok, a románok és a romák zárják, őket még mindig a lengyelek több mint fele gondolja antipatikusnak.

Szalai Zol