"A lényeg: ha magyar (állam)polgárok egy csoportja úgy dönt, hogy felhívja a figyelmet az EU csatlakozással járó veszélyekre, sőt, a milliókat negatívan érintő változásokkal is indokolja hogy miért kell(ene) szerintük NEM-el szavazni a népszavazáskor, akkor erre minden joguk megvan.
Sőt, az államnak kötelessége is lenne EU konform módra az ilyen ellenzőket is támogatni, anyagilag
is, megszólalási lehetőséget biztositva nekik."

Ezt írtam.
Nos, itt egy modell:

A finn modell: egyenlő esélyek

Valószínűleg veszítünk, de akkor is el kell mondanunk, miért nem akarunk csatlakozni az Európai Unióhoz – mondta 1994 őszén külföldi újságíróknak egy Helsinkiben EU-ellenes röplapokat osztogató diák. Aztán szidalmazni kezdte a multinacionális cégeket, amelyek szerinte üzleti célból hatalmas összegekkel támogatták az "igen”-tábort. Finnországban ugyanis a csatlakozást ellenzők kiharcolták, hogy az uniós csatlakozást megelőző "felvilágosító keretből” ők ugyanannyit kapjanak, mint a belépést pártolók. "Ez az esélyegyenlőség – ha már egyszer az unió állítólag erről szól” – érveltek.

Így örült az EU-csatlakozást szentesítô népszavazásnak 1994-ben az akkori osztrák alkancellár, Erhard Busek
Fotó: AFP
A "nem”-oldal meglehetősen összetett volt, akadtak úgymond szélsőségesek és gazdálkodók éppen úgy, mint a brüsszeli bürokráciától óvó diákok vagy a szebbik nem háttérbe szorulásától tartó nőmozgalmak. Sőt a farmereket képviselő szervezet élén olyan vezető érvelt a csatlakozás ellen, aki néhány évvel korábban a felvételi kérelmet benyújtó és a csatlakozási tárgyalásokat folytató csapatnak volt kiemelkedő figurája. Csakhogy közben pártja ellenzékbe került, neki pedig valamiből meg kellett élnie.
A csatlakozás kérdése megosztotta a finneket, noha az 1995-ös felvételre váró északi államok közül – Oroszország közelsége miatt – itt volt a legnagyobb a belépést támogatók köre. A svédek és a norvégok éppen ezért tették későbbre a népszavazást. Bíztak, hogy a finn igen elindítja a skandináv dominót, s végül mindenhol az igen győz. A norvégok végül elvetették a csatlakozást. A finnek 57 százaléka a kimaradás helyett a tagságot választotta.

--