Kedves pasa_!
Te nagyon félreértesz-félreismersz engem
Én nem szoktam szokásosan vitázni győzelemért, sem dicsőségért, sem, hogy felülkerekedjek embereken, sem hasonló célokért, bárhogy is fogalmazol.
Nálam kétféle vita van:
V1. Valamit elvárnak tőlem, valamiben elmarasztalnak, és megvédem vélt igazamat.
V2. Megkérdezik a Fórum-társakat, mi a véleményük valamiről, vagy (ritkábban) látok valamilyen tévedést, és én is odaírom vélekedésemet.
A V2 esetben nem szoktam győzni. Kivéve azt a nagyon ritka esetet, mikor valamelyik addig más véleményen levő Fórum-társ idővel igazat ad nekem.
A V1 esetekben meg szintén nem győzök, pusztán megvédem álláspontomat. Amit egyébként könnyen teszek, mert (eddig legalábbis mindig) meg tudtam mutatni, a Mesterrel összhangban teszem, amit teszek, vélek, amit vélek, ha ezt nem fogadják el tőlem, akkor sincs hozzájuk semmi közük, mert a meggyőződésemhez, vélekedésemhez jogom van, és másra nem kényszerítem.
Egyszerűen én nem szoktam győzni, fogalmam sincs, te miért állítod ezt rendszeresen rólam.
Most megmutatom két példával, mire gondolok, és hogy értem, mikor azt mondom, engem hitbeli dologban még nem cáfoltak, míg azt, hogy én megfogtam másokat nem is kell megmutatnom (gondolom).
Legyen a két példa, mert többször ezeket emlegeted (de kereshetsz más példákat is, azokról is meg tudom mutatni), ki a felebarátom, az is, ki az ellenségem. Te következetesen állítod mindkét dologról alkotott véleményemről, tévedek, sokan cáfoltak, egyiket tucatszor is. Ezek a bevezetőben vázolt A V1 esetekhez tartoznak, mert én soha senkitől nem vártam el, ő kit tekintsen felebarátjának, sem azt, kit szeressen, és ilyesmibe csak a magam védelmében folytam, legfeljebb folytattam, ha máshol ezt emlegették (Heattinél, stb.)
Szóval nem igaz, hogy engem cáfoltak, hiába állítod minkét esetről, hogy megtették.
Miért nem igaz?
V1a. Saját meggyőződésemhez jogom van, eleve nem tudják elvitatni, így nem is cáfolhatják ezt. Ahogy te is hivatkozol arra, neked mi van a te szívedben, a te hited szerint Istentől. Én ezt senkinél nem vitatom! (Legfeljebb arra kérem, ezt ne kijelentésként (ez gondolom a te szóhasználatodban a kinyilatkoztatás) mondja, hacsak nem próféta, de akkor jelentse is ki, hogy ő Isten név szerint elhívott prófétája erre.) Szóval ezt tőlem sem vitathatja el senki, aki elvárással lép fel, eleve nem nyerhet. Annyira nem vitatom másnál az ő meggyőződését, hogy a legtöbb emberrel semmilyen vitába nem szállok, hitbeli dologban, mert nem is lehet (hitbeli dologban) semmi, miben megegyezhetnénk, csak evidens, elemi (pl. jólneveltséghez tartozó, általános udvarias, stb.) dolgok. Példa erre az összes iszlám, buddhista, izraelita, materialista, stb. Fórum-társ.
V1b. Saját meggyőződésem mégis vitatják egyesek. Mert pl. van szelíd, meg szelídségbe csomagolt elvárás is, mikor engem szeretnének az általuk vélt jobb emberré formálni, legalábbis jobb viselkedésűvé. (No, meg vannak gúnyolódók is, kiket egyszerűen, rövid úton, nyersen elhajtok, vagy mit sem törődöm velük, ennek helyességét, biblikusságát egyébként szintén meg tudom mutatni). Velük tehát csak a V1 vita jöhet szóba nálam, ők keresnek meg engem, támadnak, jönnek elvárásokkal, stb., ha szelídnek tűnik is (szvsz más a szelídség). Tipikus példák erre, mikor az elvárás alapja, hogy a kereszténynek mindenkit szeretnie kell, még ellenségeit is, stb. És közben összevissza használnak olyan fogalmakat, miket (az én véleményem szerint) nem, vagy rosszul értenek. Többen meg sajátos értelmezést adnak a Bibliának, kiragadják az egészből, amit éppen aktuálisnak találnak, felbontják egymással össze nem függő részekre, és hibás jelentést tulajdonítanak jelesül pl. a szeretet parancsának, vagy a felebarát fogalomnak, stb. (Az én meggyőződésem szerint!!)
De én minden esetben meg tudom mutatni, és meg is mutattam annyiszor, ahányszor csak kellett, az én felfogásom (amihez amúgy is jogom van) jobb, más szóval én inkább krisztusibb viselkedést találtam. Miért? Mert Krisztus és apostolai több helyzetben való viselkedésével van összhangban, mert inkább összhangban van a Bibliával (és nem csak annak bizonyos részeivel, míg a másikról ellenfeleim tudomást sem vesznek!!!), stb.
Hogy véleményem ezekről a Bibliával inkább összefüggésben áll (annak felbontása nélkül), objektíven, és tételesen megállapítható. Sőt, valahány ilyen vitám volt, mindről tételesen meg lehet mutatni, hogy az én álláspontom volt inkább ellentmondásmentesebb. Ha valaki inkább ellentmondásmentes (pláne, ha teljesen az), mint a másik, akkor inkább neki van igaza abban az axiomarendszerben, ahol a Bibliát szó szerint vesszük (én pedig mindig így vitázom). Így megáll az, én nem tévedtem hitbeli dologban. Ezt az állapotot úgy is szoktam fogalmazni (neked így nem írtam), bennem nagy összhang van a vitatott dologban.
Mindemellett tény, meg is tudom mutatni, bizony, ellenfeleim tévedtek olykor, és velem szemben is olykor alulmaradtak.
No, még egészen röviden, ha esetleg vitatnád magad is, hogy vélem én a felebarát fogalmát, vagy a szeretet parancsát (ha már emlegetted):
Eddig senki nem mutatta meg nekem, hogy Jézus mindenkinek engedelmes lett volna, hogy mindenki szeretetét parancsolata volna, annyit parancsolt, egymást szeressék tanítványai, és erről ismeri meg őket mindenki. Hogy egymást szeressék. Ez ellen csak annyit tudtak felhozni, hogy a Biblia egyes részeire hivatkoztak (irgalmas szamaritánus, stb.), míg más részeket figyelembe sem vettek, nekem mutattak a Bibliából ezt, én mutattam azt.
De én azt is megmutattam, Jézus nem mindenkinek engedett, (ment el vele két mérföldre), figyelsz, te a Hegyibeszédet említetted!!! Nem volt ám felebarátja mindenki! Nem engedett sem Heródesnek (hogy elkapja), sem a főpapnak, sem Pilátusnak.
És megmutattam, aki kért tőle, annak is csak akkor engedett, ha az hitt Benne, ha meggyőződött annak hitéről, (lásd kananeus asszony, kit addig ebnek nevezett, vagy még saját anyjának sem engedett, mikor az megállt kint és várta, hogy kimenjen, mert el akarta vitatni testvéreivel, mert azt hitte, magán kívül van.)
Tehát az általad mérvadóként említett Hegyibeszéd használatával mutattam meg, nem volt Jézusnak mindenki felebarátja.
Kedves pasa_!
Én úgy vélem, roppant felületes vagy, pl. hozzászólásodat a 83-ra kezdted, de tulajdonképpen a 82-re írtál mégis, de annak részeit sem olvastad mind végig (azt ugyanis nem hinném, hogy meg sem értetted), és figyelmetlenséged többször, több hozzászólásodból kiderült.
Olyan dolgokat tulajdonítasz nekem, mik rám nem is jellemzők, sőt, olyannak tűnik a te viselkedésed velem kapcsolatban, mintha nem is vennél rólam tudomást, csak néhány foszlány alapján felépítettél magadban egy belső Cserfát, akit kevésre tartasz, le is nézel, és az igaziról alig veszel tudomást.
Gondolom, keveset foglalkozol emberekkel, ha igen, csak állandó ismerőseiddel és azokkal is csak begyakoroltan, esetleg sémák, kialakult protokoll szerint. De élő emberről ennyire nem tudomást venni, és közben elítélni, lenézni, stb. nem kéne. Én semmiképpen nem az vagyok, akinek gondolsz, és a lehető legjobb indulattal mondom, sokat tanulhatnál tőlem. Tanácsaid evidensek, de nem nekem szólnak, és amiket nekem tulajdonítasz, nem rám illenek, így tanácsaid nem hatásosak, jó sokat gondolkodtam rajtad és rajtam, igazán kár, hogy nem élő beszédben, hanem itt a Fórumon győzködtük egymást.
Nem gondolom, hogy valaha is szentelsz nekem annyi figyelmet, hogy elfogadd, amit mondok, hogy akár csak egy lényeges hozzászólásomat elolvasd (nem csak részeket belőle), azaz esélyem sincs nálad, és bizony, megnyerni sem akarlak.
Az egyáltalán nem úgy van, mit rólam festesz, hogy velem két hozzászólás után megszüntetik a szólást, évekig(!) mentek a viták, eszmecserék pl. a Jehova Tanúi tévtanai topicban, vagy másokban, és az ottani vitapartnerek meglehetősen más képet festenek-festettek rólam. Az pedig, hogy emberek hitbeli dolgokban nem, vagy nagyon nehezen változtatják meg a véleményüket e Fórumon, ahogy egyébként is, természetes, nem az én hibám, sem kudarcom, hisz nem nyerni akartam. Azért az is előfordult, hogy valaki elhagyta addig gyakorolt istentiszteletét, és nekem is hálás, hogy vitáztam vele, noha nem térítek és követőket sem keresek (ő sem engem követ, ahogy senki sem).
Befejezésül:
Öszintén köszönöm segítő szándékodat (ami sajnos nem nekem szólt, csak a benned felépített pasa_-Cserfának), és nagy fáradságodat vélt irányomban!
Köszönöm, hogy elhagytad a gúnyolódást, és én is megmaradok a téged tiszteletben tartó embernek, jól szétoffoltuk e topicot, de látom, más nem vette zokon.
És tán hivatkozom erre a szólásomra, így a Fórum is nyerhet (nem kell többször újra és újra leírnom), hogyan vitázom, és hogyan értem, hogy nem tévedtem még hitbeli dologban.
CSerfa