A kormány pénteken tartja idei első ülését. Kiss Elemér kancelláriaminiszter múlt heti nyilatkozata szerint ezen tárgyalnak az energiaárak és az autópályadíjak emelésének mértékéről.
A lakossági villamos energia, valamint a gáz árának emeléséről szóló tervezet tárgyalása, illetve a döntés mikéntje attól is függ, hogy elkészülnek-e addig a szakértői elemzések. Információink szerint az áramárról két változat kerül a kabinet elé. Az egyik szerint átlagosan tízszázalékos lenne az emelés, és ezen belül a lakossági ár 8,7 százalékkal nőne. Emellett ismert egy egységes tízszázalékos javaslat is, ám több esélye van annak, hogy az első variációt választja a kormány. A drágulás februártól lépne hatályba.
A gázárak csak májustól, a fűtési szezon után emelkednének, a jelenlegi információink szerint mintegy kilenc százalékkal.
A Fidesz vezetői hónapokon át azzal riasztották az embereket, hogy a szocialisták kormányra kerülésével az egekbe szöknek majd a gázárak, az emelés mértéke „elviselhetetlen” lesz a lakosság számára. A minap Áder János, a Fidesz frakcióvezetője már valamivel szerényebb, 10-18 százalékos áremelésről beszélt. A hosszú elemzés és a „nehéz szülés” ezzel is magyarázható. Holott az emelés mindkét energiafajtánál sürgető volt, hiszen a gáz árához már az Orbán-kabinet sem nyúlt, pedig a Mol Rt. veszteségei és a gázpiac rendezetlen viszonyai egyaránt indokolták volna a beavatkozást.
Az idén a nemzetközi olajár-emelkedés már az első negyedévben 20 milliárd forintos veszteséget okozhat a legnagyobb hazai olajipari társaságnak, amit legkevesebb hatszázalékos lakossági áremeléssel lehetne csak kompenzálni. Ráadásul bár az utóbbi napokban esett az olajár, egy esetleges iraki háború aligha teszi olcsóbbá a „fekete aranyat”.
A kormány döntését befolyásolja a Mol Rt. maradék állami hányadának őszre tervezett privatizációja is. Az olajtársaság részvényeinek tőzsdére viteléről csak azután döntenek, hogy a parlament – várhatóan még a tavaszi ülésszakon – elfogadja a gáztörvényt. Erről szintén pénteken tárgyal a kabinet. Ha a jogszabály érvényesíti a hazai gázkitermelés alacsony kitermelési költségét, akkor 2004-től garantálni lehet, hogy az elkövetkező években az infláció mértékénél nem lesz magasabb a lakossági gázáremelés – tudtuk meg egy illetékestől.
Valószínű, hogy a többször elnapolt döntés után a kormány pénteken határoz az autópálya-matricák árának emeléséről is, amely a járművek többségénél (94 százalékánál) az éves bérlet esetében nem haladja meg a húsz százalékot. Ebből tíz az általános forgalmi adó emeléséből adódik. A legolcsóbb kategóriába kerültek a kisteherautók – igaz, a nagyobb gépjárművek sztrádaútja viszont az átlagosnál nagyobb mértékben nő, valamint inkább drágulnak a heti (ezentúl tíznapos), illetve havi bérletek is. Várhatóan februártól fizetni kell a felújított M7-esen, s az M3-asnak a közelmúltban átadott (Füzesabony és Polgár közötti) új szakaszáért is. Egyelőre nem vonják be a matricás díjrendszerbe az M5-öst. Az áremelést követően a matricás sztrádákon egy kilométer megtétele négy, míg az M5-ösön továbbra is 26 forintba kerül az autósnak.
A következő ülésén dönt a kormány arról is, hogyan pótolja ki a Terror Háza idei költségvetését, amelyet a parlament 150 millió forinttal csökkentett. Úgy tudjuk, a kormány előbb megvizsgáltatja, valójában mennyi pénzre van szüksége a múzeumnak. Az esetleges plusz- pénzt nem a költségvetési tartalék terhére fizetnék ki, hanem a kulturális tárcán belüli átcsoportosítással. A minisztérium külön keretet hoz létre (valószínűleg a hiányolt 150 millió forintnál kisebbet), amelyről lehívható lesz a szükséges összeg, ha a működés ezt megkívánja.
Ismét a kabinet elé kerül a szociális törvénycsomag, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter tegnap Miskolcon úgy nyilatkozott tudósítónknak: továbbra sem érti az államfői aggályokat. Tévesnek tartja a miniszter azt a felfogást, amely szerint hátrányos helyzetbe kerülnének az alapellátási feladatokat ellátó nem önkormányzati – köztük egyházi – szervezetek a törvény új szabályai miatt. Emlékeztetett arra, hogy tavaly az önkormányzati intézmények normatívájának 1,3-szorosát kapták az egyháziak, most e mutató 1,47-re nőhet. A miniszter leszögezte: a pénteki kormányülésen azt javasolja, hogy a szociális törvényt változatlan formában terjesszék az Országgyűlés elé.
