Közben írok pár Hammondos dolgot:
Deep Purple! Most épp a Book of Taliesyn-t hallgatom, teljesen jó, ősi hangzású, a standard Purple hard rock albumoknál némileg progresszívebb hangzású dolog.
Aztán pl. az István, a Király! Ott is van végig, csak néha hátra van keverve. De Illésekben is van, most pl. a Human Rights jut eszembe, az is egy jó kis album, csak a Kéglidalt kellett volna lehagyni róla, az inkább hatvanas, mint hetvenes évek jellegű.
Legjobbak között van nálam: LGT: Ringasd el magad.
Pl. A szerelem börtönében, nem is beszélve a Kotta nélkülről...

Közben az jutott eszembe, hogy a Hammond az egyetlen billentyűs hangszer, ami rockzenekarban az elektromos gitárral egyenértékű tud lenni- a torzítás és a rengeteg modulációs lehetőség miatt. Ma a billentyűsök vagy szőnyegeznek, vagy szólóznak, de riffeket nem szoktak játszani!
Ezért bírom pl. a Dream Theater: A Change of Seasons lemezét, az hemzseg a Hammondoktól...
Az új billentyűs ugyan szerencsére nem úgy mozog, mint egy...(moderáltam magam:)), és jobban illik a zenekarba-jobb dolgokat is ír-de az orgonaüvöltés nagyon hiányzik!!!