Csatlakozom Batemanhez, az Életem szerelme meglepően lyó film. Azért meglepően, mert engem legalábbis meglepett. Úgy van eladva, mint dráma, és ez annyiban igaz is, hogy a felvázolt helyzet drámai, de sosem gondoltam volna, hogy egy drámán ennyit fogok nevetni. A karakterek adnak hozzá olyan fűszert, amitől az egész abszurdan valóságossá válik; a sztori hiteles marad. Sean Pennről eddig szinte semmit sem tudtam, de meg kell állapítanom, kár, hogy kevés filmben lehet látni, mert jó színész. A film további furcsasága volt, hogy nem lehetett látni rossz alakítást. És a lelassított felvételekkel átadott hangulat nagyon ott van.
meklegy, a hiányérzet így utólag nem áll a befejezéssel kapcs., de be kell valljam, a moziban engem is meglepett. Aztán rájöttem, valahogy olyan a film, hogy az embernek nincs is kedve befejezni. Azaz, ezzel a lendülettel még szívesen néztem volna a továbbgördülő sztorit vagy két órát. Hol ért véget? Krízis, döntés, távozás. Lehet hogy ez már egy másik film? Esetleg egy koan? Részemről mind1, bár az utóbbira tippelek.
Olyan ritkán van, mikor egy mozi alatt elveszítem az időérzékem, visz a sztori. Meg is becsülöm, a She's lovely nagy film.