A Karácsony szelleme

A Karácsony szelleme megérint pár lelket
Szürke hétköznapok húznak fehér leplet
Megbújnak alatta, s rejtik titkaik
Érzést, ajándékot
Mindenki kap ma itt...

Ki magányosan táncol, mint élő gyertya lánja
Bevonja a körbe, ellenfényt vet rája
Mérsékelten szelíd angyaloknak kara
Szívét, gondolatát
Nem engedik még haza

Lelküknek éneke bekúszik a falba
-a sarokban egy macska, csendben nevet rajta-
Leül ott, teáznak ketten, Meghittséggel
Hívás nélkül jöttek
Nem is mennek még el

Meghámozott kincsek látnak napvilágot
Senki nem is sejti, mi az, mire vágyott
Van hely még a fánál, jöhet a sok álom
Megvalósul talán
Hisz Karácsonykor várom