Te meg olyan vagy, mint egy szemellenzős, akivel semmiről nem lehet beszélni, mert mint egy papagáj ugyanazt szajkózod gondolkodás nélkül.

Végiglapoztam a német egyház helyzetét a Bismarck-ikultúrharctól a hitleri birodalomig. Az 1870-es évek nagy egyház elleni támadása után a német egyház magához tért, és jelentős mértékben fellendült. Különösen a weimari köztársaság idején.
A német püspökökmindent megtettek, hogy Hitler és pártja hatalomra jutását megakadályozza.
Hitler hatalomra jutása után ígéretet tett, hogy mindkét keresztény vallás jogait tiszteletben tartja. Ezután a német püspöki kar, anélkül, hogy felfüggesztette volna a nemzetiszocializmus tévedésiet elítélését, visszavonta a náci párttal szemben hozott tiltó rendelkezéseit. Apüspöki kar ezzelazt fejezte ki, hogy bár a kormányt nem támogatja, híveit egyenlőre nem kívánja a kormánnyal valóegyüttműködéstől visszatartani.
Hitler tett javaslatot a konkordátum megkötésére.
kitérő: miért és mikor van szükség nemzetközi szerződédre egyállam és a Vatikán között? Akkor, amikor nem látszik biztosítottnak egy egyház heklyzete, szabad működése. (a XIX. században kezdődnek el a konkordátum kötések.) itt is erről volt szó. A vatikán igyekezett biztosítani az Egyház jogait egy nemzetközi szerződéssel. Az 1921-ben kidplgozott konkordátum tervezet alapján kezdődtek a tárgyalások. (vagyis nem Hitler iejében merült fel először, csak utána nem volt rá szükség)
A megkötött konkordátum sokkal nagyobb mértékbe biztosította az egyház jogait, int a weimári alkotmány, és olyan kerettörvény volt, amely Bajorországgal, Poroszországgal és Badennek kötött és továbbr is fennáló szerződéseket kiegészítette. (vagyis volt már hamarabb is, megint csak nem Hitler találmánya)
Róma visszautasította zat a német lapűállítást, hogy ezel a Vatikán elismerné a nácizmust, és leszögezték, hogy csak a német katolikusok vallási jogainak biztosítása volt a céljuk.
Hitler ezek után nem törekedett szerződés betartására.
1933-36 között34 tiltakozó jegyzéket intézett a Szentszék a német kormányhoz. Miután ennek nem volt foganatja, 1937 márciusában Mit brennender Sorga kezdettel körlevelet adott ki XI. Piusz, amelyben nyíltan szembefordult a itlerizmussal.
A német püspöki kar tagjai különkülön ésegyütt is sokat tetteka zsidók megmentéséért. 1943-ban pásztorlevelet adtak ki,amelyben hangoztatták az élethez való jogot. Erre a hitleri rendszer azzal válaszolt, hogy az ellenállást tanúsítókat kivegeztette vagy börtönbe zárta.

XII. Piusz pápa keveset szólt, de csendben tett sokat. Jézus sem azokat emelte ki, akik járták a tereket és Istenről beszéltek, hanem amit egynek a legkissebbek közül tesztek, nekem teszitek.