myofibrillum Creative Commons License 2002.12.11 0 0 213
Szinte mindent, aminek fülbemászik a dallama. Néha csak skálázok az énekessel. Legtöbbször Bocelli, Pavarotti, Celine, Huston, Carrey, Sting, Straisand, McKennith, filmzenék, rajzfilmzenék;o), musicalek, operák olykor, Tony Braxton, ír népdalok, jazz, és a rádióban ami éppen van. Ha van szövegkönyv a cd-khez, vagy kotta, akkor azokból. Az angolt értem, a franciát kiejtem, az olaszt sem nehéz szövegből énekelni, magyarul, persze, és Celine-nek van pár spanyol dala is. De ezek bőven elegek. Egy-másfél óránál tovább nem bírja a torkom, kifáradok, főleg a hangszálaim. Többet tévesztek, és adott énekesnek adott hangnemben szól a hangja, ha cserélni akarok, már nehéz beénekelni a másik énekes hangjára. Főleg, ha torkozott sokat az előző.
Ha feszült vagyok, mindig énekelek, ha nem hallják, és ha egyedül vagyok, ami 2-3 naponta jön össze, akkor.
De így is nagyon nehéz azt megcsinálni, amiről beszéltem. Ismerni kell a dalokat, a hangokat, hajlításokat. Nehéz. Főleg ha duettek vannak;o) A könnyebb daloknál könnyebb, a nehéz daloknál beleszól a saját fejed is, és azt kihagyni! De jó, amikor sikerül;o)

myo

Előzmény: Takács Géza (212)