Szűkebb lesz az átvilágítandók köre, mivel az MSZP indítványát fogadta el az Országgyűlés az SZDSZ-ével szemben. Így az egyházi, szakszerveti vezetőket, az országos köztestületek vezetőit és a sajtó vezető munkatársait nem kell átvilágítani, ha a zárószavazáson elfogadja a parlament a módosított javaslatot. Az MSZP megszavazott javaslata szerint a következő hatáskörökben lévők állambiztonsági múltját kell vizsgálni: a köztársasági elnököt, a kormány tagjait, az országgyűlési képviselőket, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság vezetőit, az Állami Számvevőszék vezetőit, a Magyar Nemzeti Bank vezetőit, az ombudsmanokat, a polgármestereket, alpolgármestereket, a közgyűlések elnökeit és alelnökeit, a pártok vezetőit, a közszolgálati médiumok és az MTI vezetőit, a közszolgálati kuratóriumok elnökségének tagjait.

Az MSZP javaslatát az MDF képviselőinek köszönhetően fogadták el, mivel a huszonhárom fős frakcióból 20 nem szavaztak, noha részt vettek az ülésen, Balsai István volt frakcióvezető és Hende Csaba tartozkódott. Igennel csak 172 MSZP-s képviselő szavazott, meg Kóródi Mária az SZDSZ-ből, elmondása szerint véletlenül. Az SZDSZ képviselőcsoportjának többi tagja egységesen nemmel szavazott, csakúgy, mint a Fidesz frakció, ahol azért nem volt erős a frakciófegyelem, mivel 17-en nem szavaztak, és így nem akadályozták meg a szocialista indítvány elfogadását. Összeségében két szavazaton múlott az indítvány elfogadása: ha Kóródi szándéka szerint szavazott volna, akkor nem lett volna meg a többség és elbukott volna az átvilágítandók körét szűkítő indítvány.

A kormány által beterjesztett eredeti törvényjavaslat szerint az egyházak, érdekképviseletek, országos köztestületek vezetőit is benne voltak az átvilágítandók körében, akiknek a rendszerváltás előtti állambiztonsági múltját vizsgálja az erre a célra felállítandó tényfeltáró bizottság.

A két kormánypárt együtt szavazott az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárának létrehozásáról szóló javaslatról, így a parlament gond nélkül megszavazta azt.