Időközben utánajártam kicsit a szolnoki és a körmendi ügynek is, sikerült beszélnem egy "illetékes elvtárssal".

Az Olaj két indokot is megjelölt a legyzőkönyvben, mint óvási alap. Egyik a berohanás, a másik pedig az, hogy a büntetőnél 4 dombóvári állt a körte környékén.
A berohanásról nem is érdemes beszélni, itt éppúgy a játékvezető dönt, mint akkor, amikor valaki vehemensen reklamál. Vagy kap érte technikait, vagy nem, bírói felfogás kérdése.
A másik eset érdemelne több szót, a gond (persze csak a szolnokiaké :-)) csupán annyi vele, hogy az ELSŐ büntetőnél állt három helyett négy dombóvári ott, ahol csak háromnak van helye. Akkor pedig a lepattanóért nem lehet menni, tehát semmiféle problémát nem okozott, a játékvezető hibája, hogy ezt nem vette észre.
Egyik sem műhiba, ami befolyásolta volna a mérkőzés végkimenetelét, tehát az óvás tökéletesen alaptalan.

Körmend. Visszanézve a felvételt, még inkább nem értem a vasi reakciókat. Amelyeket én kétes eseteknek (mindkét oldalra voltak ilyenek!) éreztem ott a helyszínen, azok általában véve teljesen jogosak voltak. Abban a két szituban például, amikor a közönség igencsak hevesen (a pályán, bedöntve a korlátot...) szándékost reklamált (Sola és Trummer esésekor), talán még fault sem volt, mindketten rosszul léptek, de szándékosság egyáltalán nem volt a dologban. Sola egyik támadója védőhiba volt, ezt én is úgy láttam, ahogy a vasiak, de hasonló ítéletek az Albacomp kárára is voltak. Fifti-fifti.