1. Mitol enyem az en hitem?
Attól, hogy megvalósítom és a mindennapjaimban folyamatosan megélem. Azaz a hitem és a cselekedeteim összhangban vannak. (Nem tudja valaki így fejből, mit mondott Hamvas a szó-tett-gondolat egységéről?)

2. Meddig terjed az en hitem?
Nem egészen világos, mit akarsz kérdezni. Meddig az enyém, és honnan valaki másé, rám kényszerített, tanult dolog? Ez ugyanaz, mint az előző kérdés.

3. Hol vegzodik masok hite, es miert problema, ha a masik hite nem egyezik az enyemmel?
Má' mér lenne probléma? :-)
(Hosszas szociálpszichológiai fejtegetés skipped.)

4. Mit kell megtennem a hitemert?
Mindent. :) Nem kell - attól lesz hit, hogy megteszed. Lásd 1.

5. Orok-e a hit, ha igen, jo-e ha rogzult, vagy jo-e ha valtozik?
Hogy érted, hogy örök? Az ember mindig hisz valamiben, bár én ezt nem nevezném öröknek, inkább állandónak. A hit teljes hiánya egyenlő a személyiség felbomlásával.

6. Tudas: mettol szamit a hit tudasnak es forditva?
A tudás szvsz alapvetően racionális, a hit nem az. A tudás alátámasztja a hitet, nem helyettesíti vagy meghaladja (furcsa módon általában először alakul ki a hit, és a köré szerveződik a tudás - törékeny dolog a racionalitás...). A tudás ismeretszilánkoknak - tényeknek - a rendszerbe szervezése, amelyhez a szerkezetet a hit adja. Végső soron tapasztalatoknak, érzeteknek a hit által struktúrált rendszere.

7/1. Ha valamit tudsz, mas pedig meg van gyozodve az ellenkezojerol, miert kell, hogy meggyozzuk?
Ez megint pszichológia. Egyszerűen jó érzés, és kész. Hajtanak a mémek :)

7/2. Szarmazik-e hatrany abbol, ha nem tesszuk?
Demokráciában elvileg származhat, ott a saját hitünk fenntartása és terjesztése az önvédelem egy formája. Másrészt szvsz valahol torz az a hit, amit csak úgy tudunk megélni, hogy másokon erőszakot teszünk, még ha ez egy jellegzetesen emberi vonás is. A hit egyébként is más mechanizmusok révén terjed, példamutatás, nevelés, divat stb. révén, a meggyőzés mint többi-kevésbé racionális folyamat egy alapvetően irracionális dolog továbbadására alkalmatlan.