kérdező lehelet
aludtatok-e már
fagyban telefonfülkében
újságpapírba tekerve,
üres rumosüvegre
tapadt kezekkel¿
teleltetek-e pályaudvaron
Mallorca helyett,
ahol a szenesvagonon
zsákban betemetve,
mindenki haver,
vagy utcarokon¿
nevelt-e a tér
selymes kockaköve
a következõ adományra¿
tudtok ti még
álmodni egyáltalán¿
hihetők-e szavaitok,
ha kérdezitek: hogy vagyok,
miközben zsebetekben
a megváltó aprópénz
után kutattok¿
mit akartok nekem oktatni
rácsos falak közt,
csak hazudni ne kéne,
nincs léte félisten életemnek itt,
szivacsos szemembe
álmomban ivódik a kép:
látom piros szőnyegen,
lassan ünnepélyesen
gördülni felétek
a jövő bőrüléses
luxustolószékét.
±lator
