Szia Gorilla,
"A buddhizmussal mi lesz? Merthogy az egy nem-teista VALLÁS."
Akkor azok oda tartoznak, akik nem hisznek Istenben. Vagy talan hisznek? ha hisznek, akkor teista vallas, ha nem hiszenk, akkor meg a masik csoportba sorolhato. Azok koze, akik nem hisznek. Kerdes?
Kicsit talan hosszu leszek, es unalmas, de remelem erdekelni fog a tortenet. A hinduizmus rengeteg istent ismer, tobb, mint 100000-et. Gyakran egy-egy faluban mas-mas isteneket tisztelnek, imadnak. 3 isten a meghatarozo az ind kulturaban, Vishnu, Shiva, Brahma. Vannak, akik szinte monoteista modon imadjak valamelyikuket, bar nem jellemzo. Tobbnyire az az altalanos, hogy valamelyiket favorizaljak, es a tobbit elfogadjak. A spiritualitas a brahmana kaszt kivaltsaga Indiaban. Ennel fogva sok elony szarmazik abbol, ha valaki abba a kasztba szuletik - hituk szerint az elozo elete miatt megerdemelten - poziciojukat meg a kiraly is tiszteletben tartotta. Voltak mesek es mitoszok olyan kiralyokrol, akik megprobaltak felul emelkedni a brahmanokon, es valamit elvenni toluk. Ilyen volt a csatabardos Rama tortenete (o nem azonos a Ramayana fohosevel). Lenyeg, hogy a buddhizmus az idoszamitasunk elotti 5. szazadban jott letre, mikor Gautama Sziddharta Buddha elmelkedni kezdett arrol, hogy milyen is a vilag. Latta azt, hogy mig masok nyomorusagos eletet elnek, addig a brahmanok semmiben nem szenvednek hianyt, mint ahogyan sajat kasztja sem (o a harcosok rendjebol szarmazott, meghozza uralkodoi szintrol.) Amint tudatosult benne, hogy eletet apja hazugsagokkal probalta befolyasolni, es titkolta elotte a betegseget, oregseget, halalt, de altalaban a szenvedest, hu szolgajaval elhagyta a palotajat, es otthontalansagba ment, es aszketakent elte le eletenek kovetkezo kilenc evet. A hite valtozott, de nem gyokeresen. Hitte, hogy reinkarnacio altal ter vissza a lelek ujra, es urja. Hitt az istenekben, bar nem ugy ahogyan akar egy deista hisz, egyszeruen nem szolnak bele az istenek a szigoru ok-okozati osszefuggesekbe, es ami europaban nem lehetseges, a lelek kepes arra, ha eleg jo dolgot vitt vegbe, es szorgalmasan tette jova elozo elete hibait, es buneit, akkor istenkent szulethetett ujja. Az istenek Indiaban nem orok eletuek, meg Brahma sem, akirol a legenda ugy tartja, hogy 1000 isteni evet el, majd o is meghal. (csak a szamszeruseg vegett, egy isteni nap kb 8.400.000.000 ev, egy isteni ev 360 isteni nap.) A legtobb isten nem eri meg a masnapot, azutan ujja szuletik. Visszaterve Buddhara, o ugy tartotta, hogy ha az istenek maguk is reszei az ok-okozat lancolatanak, akkor nincs miert imadkozni hozzajuk (azaz nem tiltja, hanem feleslegesnek tartja). Es nincsen miert aldozni nekik. Buddha elitelte az allat aldozatokat.
A megvaltasrol: Mig a hinduizmusban is van egyfajta megvaltas, kicsit elter a Buddhizmusetol, es osszemosodik az isteni lettel. A buddhizmusban szgoruan onmegvaltas van. Nem isten vagy istenek, hanem onmagunkon vegzett atalakitasok altal. A modszerek valtoztak azota, es keveredtek a kulturak. A tibeti lamaista buddhizmusban a tantrak, mantrak, istenkepek, es sok minden tarkitja a vallast, Sri Lankan a buddhizmus kicsit eredetibb valtozatban orzodott meg, keveredve szinten a helyi szokasokkal. Kinaban, Japanban, Koreaban, Mongoliaban a Zen buddhizmus honosodott meg, amely keveredett valamelyest a taoizmussal es a konfucianizmussal.
A zen buddhizmusban nem jatszanak fontos szerepet az istenek. A tibeti buddhizmusnak szerves reszei, meg imadkoznak is hozzajuk. A Sri Lankai theravadin buddhizmusnak kivulalloi.
Ami furcsa, talan a helyi istentisztelet az oka, hogy itt-ott imadkoznak Buddhahoz, aki elerte a megvilagosodast. A problema ott van, hogy ez annyit tesz, hogy a lelek megsemmisul, es atveszi a helyet a semmi. Kiszakad a korforgasbol. Ha ugy tetszik ez a nem let, a biologiai ertelemben vett halal. Lehetne ezutan kerdezni, hogy ez-e a buddhistak celja? A valasz: Igen.
Most igy hirtelen ennyi. Remelem valaszt kaptal a kategorizalasodra. :-)
