Döbbenetes ez az idő! Tegnap rámolvadt a télikabát, most visszabújtam a tavasziba. Az én leandereim is biztos jól éreznék magukat, de nem hiszem, hogy a férfinép fölvonszolja nekem erre a pár napra. Mindenesetre jól kinyitom a pinceajtót hétvégén, legalább megvizsgálok és megöntözök mindent.

Reggel, mikor indultam, ránéztem a csavart mogyoróbokorra, már veszti a leveleit, ezért megint látszik a sok egyenes fattyúhajtás. (Azokat meg csak négykézláb kúszva-mászva lehet kioperálni.) De mielőtt még elkezdtem volna bosszankodni, megláttam, hogy a tövében élő fekete hunyor tele van bimbókkal. Nagyon derék növényke! Még nem mertem megbolygatni, nehogy elveszítsem, de olyan jó lenne szaporítani!