tegnap éjjel elolvastam az egész topicot. már nagy hatással van rám, bár még emésztgetnem kell.

eddig amolyan 'nem tipikus keresztény'-nek tartottam magam, akinek mindenre megvan a letisztult elmélete: de sajnos ezek az elméletek tele voltak lukakkal, és kicsit olyan volt velük, mint zoknit stoppolni bog nélkül.
req999 sátánizmusa leszámítva a néhol koncentrált, néhol kisebb agressziót, több okból is tetszik nekem:
- öntudatos
- tömör, nem igényel sok vallási fejtegetést és magyarázkodást.
- vállaltan önző
- nem zárja ki a természet - vagy mai ismereteink - fölöttit.

ez utóbbit annak ellenére is erényként (...vagy bűnként.. vagy hogy is fogalmazzam, hogy mindenki értse? :)) látom, hogy az önzést nem tartom célravezetőnek.

valamiért azt hittem, 20 éves létemre már nem állok nagy világképi vagy életmódbeli változás előtt. ezután elolvastam ezt a fórumot, elolvastam a lapot, elgondolkoztam rajta - és ennyi.

mintha egy pohár hideg vízzel ébresztenének fel álmomból, amelybe mások 20 évig duruzsoltak altatódalokat. először kellemetlen, aztán elkezdesz élni.

ilyen érzés lehet a kezdő keresztényeknek a megtérés.

nem lettem sátánista, sőt, pozitívabb lettem... ez elsőre paradoxonnak tűnhet nektek: ha kell, kifejtem.

ezt akkor is elküldöm, ha olvassa a lelkész nagyapám :)