Tehát te úgy születtél, mint Pallas Athéné, teljes vértezetben, felnőtten, tudással a fejedben? Nem rossz.

--

""Nem kell folyamatosan helytállnod a munkahelyeden vagy az iskolában?"
Ez sem jellemző."

Egy istennőtől ez már nem is meglepő. De a sátánizmust az emberek találták ki saját használatra. :]

--

"Nem kell folyamatosan fejlődnöd, fejlesztened magad, hogy "versenyképes" maradj? Nem kell formában tartanod az érzelmi életed, a szellemed és a külsőd, hogy a párod továbbra is vonzódjon hozzád?"
Ebben már elég biztos vagyok, hgoy semmilyen értelemben sem.

Megintcsak az eredendő tudásodra, szépségedre satöbbidre kell utaljak, kissé irigykedve. Úgy könnyű.

--

A halandóknál ez valahogy úgy megy, hogy az ember megszületik. Kijárja az óvodát, ahol megtanul kicsit énekelni, rajzolgatni, pár verset. Néha kikap, mert bekakál, vagy mert meghúzza a szomszéd kisfiú haját, de amikor észreveszi, hogy ha jót csinál, az óvónéni mosolyog (és előfordul, hogy a kiskölyök szereti az óvónénit), akkor néha csak úgy, magától is megajándékozza az óvónénit egy mosollyal.
Később, az iskolában utálja a matekot, de amikor megszidják otthon, hogy rossz a bizonyítvány, és esetleg kilátásba helyezik, hogy többé nem mehet művészi tornára (amit egyébként nagyon szeret), kicsit rákapcsol.
Később már tudatosan tanul, igyekszik minél többet tudni, mert hallotta, hogy elég nehéz jó munkahelyet találni, ahol elég pénzt lehet keresni, de az elfoglaltság sem jelent rabszolgaságot.
Még később folyamatosan fejlődnie kell, meg kell tanulnia még japánul is, mert a cégénél ez akkor épp előremenetelt jelent, mert ellenkező esetben jó eséllyel megválnának tőle, mert a szomszéd Kovács már gagyog valamit japánul, és őt a főnök valami miatt jobban bírja. (Később derül csak ki, hogy a Kovács ügyesen zsarolja a főnököt.)
Otthon hősünk párja kicsit ráun arra, hogy csak ritkán látja élete párját, és ő olyankor is mindig nyúzott, mindig rohan, és túl gyakran "fáj a feje". Szerencsére véletlenül összetalálkozik egy régi osztálytársnőjével, akivel -- ő se érti, és ő is sajnálja, de hát a szívnek nem lehet parancsolni -- hát... megesik. És vele mintha jobb lenne. Többféle trükköt, technikát tud, sőt, ő még "arra" is hajlandó, sőt, úgy látszik, kifejezetten élvezi.

Nos? Amit itt feljebb összeírogattam, az teljesen fikció?

--

Az anekdota kellemes. A sátánizmus is rendkívül sokra értékeli a gyerekeket. Természetes, romlatlan mágusoknak tartja őket. Ezért is TILOS például a pedofília.

--

Úgy látszik, te egy boldogabb, szerencsésebb bolygón élsz. Bár odafönn az Olimpuszon nyilván nincs ilyen káosz, mint itt lent. Örülök, hogy soha nem kellett semmiért küzdened, és hogy erre soha nem is kerülhet sor. Örülök, mert az eddigi hozzászólásaid alapján szimpatikusnak találtalak, de most már értem, hogy csak egyfajta istennői bűbáj volt ez. Hm, mit is mondhatnék: ünnepélyesen fölmentelek Téged a sátánizmus filozófiájának érvényessége alól. Élj boldogan, sikeresen!

--

"Ha lazán elengeded magad és felfekszel a viz tetejére kisebb eséllyel sülyedsz el, mintha kapálozol."

Reméljük, hogy lebegés közben nem alszunk el, nem halunk éhen és szomjan, nem jön valami cápa, és partra sodor minket a víz valami kellemes helyen. Azért én inkább úszom. Aktívan. A régi vicc szerint az egyszeri ember áradásnál csak ücsörög a háza tetején és imádkozik. Arra jönnek az árvízi mentők egy csónakkal, és szólnak neki, hogy nosza, ugorjon be! A hapsi csak legyint, és mondja, hogy őt majd megsegíti az Úr. Ez megismétlődik még párszor, miközben a vízszint egyre csak emelkedik. A mentők végül már helikopterrel jönnek, de a buzgó hívő csak marad és imádkozik tovább. Meg is fullad. A Mennyországban felháborodva panaszkodik az Úrnak, hogy "de hát én folyamatosan imádkoztam, de te mégse mentettél meg". Mire az Úr: "többször is küldtem érted csónakot, és a végén még egy helikoptert is..."

--

"Elegánsabb az illetőnek a saját fegyverévet megmutani.
pl. igy:
A földi sátánizmus I. törvénye: Senkinek se adj tanácsot, csak ha megkérnek rá."

Az életben, a halandóknál az elegancia nem létszükséglet. Tök mindegy, hogy valaki hogyan tud megszökni egy koncentrációs táborból -- frakkban vagy rongyokban. A lényeg, hogy kikerüljön onnan.

Nem tudom, miért idézted az első törvényt. Talán ez a topic nem a tanácsaimra, véleményemre kíváncsi? Akkor miért vagyok személyesen is megszólítva? Vagy azt tapasztaltad, hogy vasárnap reggelente bekopogok hozzád Sátáni Bibliát árulva, és a metró aluljárókban is az örömhíremet hirdetem, és telepingálom a falakat, hogy "Sátán szeret téged"?

--

"Az úgynevezett "erős nők", akik képesek és akarnak önálló életre, saját maguk fenntartására, stb. hasonlithatatlanul nehezebb helyzetben vannak az ugynevezett gyenge, a "férfi erős karjára" támaszkodóknál. És bizony a túlélési esélyük is jóval kisebb, mint a szó valós, mindpedig átvitt értelmében.
Az erőssel küzdenek, megprobálják legyőzni (nemtől függetlenül) akár aljas módszerekkel is. A gyengéket segitik pártfogolják.
És még birkának sem feltétlen kell ehhez lenni."

Ez nem újdonság. Kettő több mint egy. Jin és jang. Az "erős" nő mitől lenne erős? Egyszerűen csak nem talált magának megfelelő fa... párt.

A gyengéket segítik, pártfogolják. Sokra mennek vele. Jézusnak tulajdonítják azt a mondást, hogy "ne halat adj nekik, hanem tanítsd meg őket halászni". Nekem ez jobban tetszik, mint az alamizsnaosztás.

--

"- Mondja, tud maga önálló, kreativ életet élni?
- Azt nem, de tudok imádkozni, van hitem és lelki békém"

Élj csak békésen, boldogan. De ha miattad nekem valami hátrányom származik, ne csodálkozz, ha téged is felelőssé teszlek. Ne kelljen már megint Martin Niemöllert idéznem, mert már én is unom...