Közben én is bekapcsolódok, csak volt kicsit más dolgom is. Az a vers, amit leírtál Caidhan, nagyon ismerős... Mármint nem úgy, hogy olvastam volna (ez elég fura lenne), hanem vannak időszakok, mikor éppen ezt érzi az ember. Én valahogy úgy fogalmaznám meg, hogy bármi lennék, csak ne az, ami éppen akkor vagyok. És mindezek mellett, szinte elordítanék valamit a világnak, amit nem is tudok, hogy igaz-e rám vagy nem, csak egyszerűen megdöbbenést akarok, csodálkozást az emberektől, vagy hogy egyáltalán észrevegyenek. Ugyanakkor mégis szeretném, ha teljesen el lehetne előlük rejtőzni. Fura dolog ez....