Feladta harciasságát a kormány?
Parlamenti vita az uniós tárgyalásokról
2002. október 29. 13:54
MNO-összefoglaló
Az EU-csatlakozás kérdései kerültek a vita középpontjába az országgyűlésben a napirend előtti felszólalásokkor. Áder János számonkérte Medgyessy Pétertől és Kovács Lászlótól, hogy míg ellenzékiként heves, kemény nyilatkozatokat tettek, mostanra feladták harciasságukat a tárgyalásokon. Szent-Iványi István szerint Orbán Viktor felelőtlenül viselkedett, amikor egy hírügynökségnek azt állította, hogy az ország a válság felé halad.
Napirend előtti felszólalásában Áder János értetlenségét fejezte ki, amiért Medgyessy Péter kormányfő nem tájékoztatta a keddi napon az Országgyűlést a koppenhágai EU-minicsúcson történtekről.
Áder ezután röviden értékelte a csúcsot: rossz hírnek nevezte, hogy az Unió Koppenhágában 25 milliárd euróról 23 milliárdra csökkentette a térségfejlesztési támogatásokra vonatkozó ajánlatát, hogy az eredeti egy évről három évre növekedett védzáradékot és hogy a magyar mezőgazdasági termelők tíz évig "másodrendű" helyzetben lesznek az EU-ban.
A Fidesz frakcióvezetője ezután Medgyessy Péter és Kovács László több februári nyilatkozatát idézte, amelyekben az akkor még ellenzékben levő politikusok élesen bírálták az EU azóta sem változott pénzügyi ajánlatát és gyengének találták az Orbán-kormány tárgyalási pozícióját. Áder szerint a választások után a Medgyessy-kormány "feladni látszik harcosságát". A fideszes politikus azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért változott álláspontja, miért nem tartja már fontosnak, hogy hazánk egyéni elbírálásban részesüljön egyes kérdésekben és mit kíván tenni a csatlakozási tárgyalások befejező részében.
A Fidesz frakciója és képviselői minden támogatást megadnak a kormánynak, hogy sikeresek legyenek a csatlakozási tárgyalásokon - közölte Áder János.
Válaszában Medgyessy Péter kijelentette: örül az ellenzék hangváltásának, és szívesen fogadja a segítséget. Szerinte a Fidesz az Európai Néppártban segíteni tud az országnak a minél jobb tárgyalási megállapodás elérésében. Medgyessy szerint azért nem tájékoztatta a tárgyalásokról a Tistelt Házat, mert az ülés hétfőn csak későn ért véget. Hozzátette: az integrációs nagybizottságban tájékoztatja majd a képviselőket a koppenhágai EU-csúcson történtekről.
Továbbra is arra törekszünk a csatlakozási tárgyalásokon, hogy csökkentsük a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre vonatkozó átmeneti időszakot, mert a tízéves ajánlat számunkra elfogadhatatlan - tért át a konkrét uniós javaslatokra a kormányfő, aki szerint a mezőgazdasági kvóták ügyében igenis el lehet érni egyéni elbírálást.
A kormányfő kiemelte: az EU 2004-ben 200 millió euróval ad majd többet, mint 2003-ban, azt pedig "nem lezárt ügynek" nevezte, hogy a strukturális alap keretösszegét 23 milliárdra kívánja csökkenteni az EU. A védzáradék pedig nem jelent kockázatot, hiszen alkalmazására nem lesz szükség, mert Magyarország képes teljesíteni az uniós elvárásokat - szögezte le ismételten a miniszterelnök.
Napriend előtt Szent-Iványi István (SZDSZ) közölte: örül, hogy az ellenzék visszatért a tárgyalóasztalhoz az alkotmánymódosítás ügyében, és lát lehetőséget a kompromisszumra. Ugyanakkor kijelentette: Orbán Viktor volt miniszterelnök felelőtlenül viselkedett, amikor egy külföldi hírügynökségnek azt a valótlanságot állította, hogy az ország a válság felé halad, és a gazdasági összeomlás határán van.
Kovács László külügyminiszter reagálásában elmondta: az EU-csatlakozás ügyében még fennmaradt a mikor és hogyan kérdése, valamint az ország felkészülése, a közvélemény felkészítése. Üdvözölte, hogy az EU kialakította közös álláspontját a pénzügyi csomagról, és azt is, az uniós agrárpolitika 2006 végéig változatlan marad, így a róla folyó viták nem hátráltathatják a bővítést.
A külügyi vezető fontos fejleménynek nevezte, hogy az unióban megértették: az új tagállamok pénzügyi pozícióinak jobbnak kell lenniük a csatlakozást követően, mint előtte. Nem jó hír, viszont, hogy a közvetlen kifizetésekre tett ajánlat változatlanul szűkmarkú - fogalmazott Kovács László, aki elmondta, hogy a tíz tagjelölt ország egyezteti álláspontját és közösen fog fellépni e kérdésben.