szubjektíve is lehet?
olyan egyszemélyes ünneplés van, meg turkászás a régi számok között, egyszercsak előjött holly cole-tól az onion girl (i'm naked/and shameless/and peeling back the layers/like an onion girl/don't try to save me/just stay away from me/'cos i might make you cry), olyan kellemesen semmilyen stílusú country szám
ez volt az a szöveg, ami j szerint leginkább jellemezte őt. j volt a (tudomásom szerinti) első és utolsó megcsalatásom alanya (bár ha azt vesszük, hogy míg a j elcsábított engem mondatban valóban j az alany, addig a megszeretkeztem j-t-ben j már csak tárgy, akkor inkább tárgya volt), ráadásul akkor történt, amikor még úgy istenigazából fájni tudott az ilyesmi, megszállottként olvastam végig kényszeresen az online naplóját, pedig a válasz nem ott volt, de ez olyankor szubjektív
most kíváncsi voltam, milyen lesz meghallani, de a keserűség elmúlt, hirtelen felismerés jött csak, hogy milyen üres volt j, pedig erre már abból is rá kellett volna jönnöm, hogy fontosnak találta megemlíteni, miszerint ő intelligens, és a sertéshúst szereti