a metal hammerben azt írták, hogy a weiland solo "popba ágyazott súlyos avantgardeizmus" és asszem ez teljesen jó megfogalmazás.

fogós dallamok mindenütt, de úgy megoldva, olyan környezetben, hogy az egész irtó súlyos legyen.
tele van torzítással, nagyon zajos részekkel, effektekkel.