Téged nem szavakkal lehet leírni, inkább rajzolni kellene, amilyen vagy, ezer alakban, vagy zenét komponálni ardcodról, érintéseidről... Apró kis medálokat festeni rólad, meleg színekkel mind, és még az sem tudná visszaadni azt a nyugalmat és tüzet, azt a szépséges jót belőled, az Embert... Amikor gombóccá dagad a féltés a torkomban, amikor szegycsontom szétreped a csendes-viharos örömtől Veled...

És akkor még hogyan lehetne betűhalmazba kotorni a gyönyört, amikor a test követeli és elveszi a magáét?

Emlékszel, mennyit "aggódtunk" (főleg te) hetekig az első szex előtt, hogy mi lesz, ha nem illünk össze? Mi lett volna? Fogalmam sincs... Tudod, milyen kurva szerencsések vagyunk, mi ketten?:-) De főleg én...:-) Mondtam már, hogy imádom, amiért nem misztifikáljuk túl a szexet? És persze a libidódat is szeretem:-)