On Writing - well done!

Ez egy fantasztikus könyv. Már régebben is írtam, hogy nagyon szeretem az előszókat a SK könyvekben, jókat tudok rajtuk mulatni, már amikor olyan az aktuális téma, amin lehet nevetni. Éppen ezért gondoltam, hogy el kell olvasnom az On Writing-ot, hisz én azt egy "könyv hosszúságú előszónak" képzeltem el. Nem is csalódtam. Egyáltalán nem. Sőt, többet kaptam, mint vártam. Jó, természetesen tudtam, hogy az írásról ír benne, tehát nem olyan "kötetlen" a dolog, mint pl más könyvek előszavában.
A könyv King gyerekkori élményeivel kezdődik - mondanom sem kell nagy csemege ez, hamisítatlan - s általam nagyon favorizált - SK-humorral, olvasmányos, lebilincselő formában, tehát egy rajongónak 100% hogy tetszeni fog. Ugyan mindig is tudtam, hogy King mennyire őszinte, szókimondó ember, volt egy két apró szösszenet az ifjúkori élményei között, amin egy kicsit meglepődtem, hogy leírta.
Aztán, a következő nagy rész a fő témáról, az Írásról szól. Engem ez is magával ragadott, de azért hozzátenném, lehet, hogy azért, mert engem alapból érdekel a tárgyalt tevékenység, szóval nem tudom, mások, akik ugyan szeretik King írásait, ezt mennyire fogják szeretni. Természetesen a stílus a megszokott, azaz abszolút könnyen emészthető, olvasmányos formában ismertet meg minket az író munkája rejtelmeivel. Nagyon részletes, mindenre kitér, aki ilyesmivel kíván foglalkozni, annak szerintem nagy segítséget nyújthat - mint kezdő lökés.
Aztán, a könyv végén elérkezünk egy kevésbé vidám részhez, King balesetéhez. Nyilván senkinek sem kell részletezni, ismertetni, mi is történt akkor, de ez az írás tényleg iszonyúan őszinte, egész egyszerűen mindent megtudhatunk belőle. Mik voltak a baleset előzményei, hogy történt egész pontosan a gázolás, és a legfontosabb: mit érzett akkor King. Szinte minden mozzanat részesei lehetünk, ezáltal kicsit még jobban megismerhetjük kedvenc írónkat, egy ilyen szerencsétlen, kiszolgáltatott állapotban. Zárásként kapunk egy listát, azokról a könyvekről, amiket SK az elmúlt 3-4 évben olvasott, és szeretett, így őszintén tudja ajánlani mindenkinek őket. [ Mondjuk nekem még így sem sikerült kedvet csinálni a Harry Potter könyvekhez :]] ]

Végszót nagyon nem tudok kitalálni, talán nem is kell. Elég annyi, hogy, bár non-fiction könyv, mégis a kedvenceim közé lépett elő - ezt azért nem gondoltam volna! Minden King rajongónak kötelező olvasmány, sőt, megkockáztatom, aki csak egy-két művet olvasott tőle, és csak úgy "so-so" szinten kedveli, talán az is értékelni tudja majd.

Csak győzzétek kivárni magyarul :]