Az előző rejtvény megfejtése: a szerző Szilágyi Domokos. Újabb, talán egyszerűbb következik.

Egy őszi levélre

Zörögve, veckelődve
honnan hová törekszel-
mintha egy üvegpatkány
vonná vemhes, törékeny
hasát az úton át, te
kallódó levélasszony?

A szerzőnek egy jóval ismertebb versét is ideírom, amelyből nem kisebb személyiség idézett a Parlamentben, mint dr. Torgyán. Nem értette, hogy az ilyen költők hogy kaphatnak Kossuth-díjat.

Apokrif

Zakatol a szentcsalád
Isten tömi Máriát,
József nem tud elaludni,
keres valami piát.
Nem lel, felkel. Pizsamára
húz fel inget és gatyát,
lemegy a Háromkirályba,
hogy egy fröccsöt legalább - - -
- - -"Megint Isten?"
- - - "Az hát, megint."
Sóhajt, nagyot húz, és legyint:
- - - "Különben,
múltkor kivertem a huppot.
Ha az orrom előtt dugtok!
- - - de így megmondtam a Marinak,
legalább tartsad a pofád,
úgyis szól mint a földrengés
mindig az a rohadt ágy,
közben - de komolyan! - ne halljak
több ha-ha-ha-halleluját!"