Ó, én bolond, mihaszna lélek! Miért hagyom, hogy így maga alá gyűrjön a várakozás?

Mi ez a pár óra, pár perc? Asszonyok vártak éveket urukra, jönnének bár csatából, fogságból, hideg idegenből haza...

Ez a pici idő... hiszen itt koccan egyik perc a másikra, és amikor a bűvös szöget bezárják a mutatók az óra lapján... A lány remegő kézzel söpri ki arcából haját, de a hebrencs tincsek már hullanak is vissza...