Bár én csak egy sima mérnök vagyok, nem közgazdász, megpróbálom elmondani, mire gondolok:

Magyarországon ugyebár piacgazdaság próbál lenni. Ha vállalkozol, kínálsz egy szolgáltatást (gyártasz valamit, üzletelsz valamivel, s.t.b., amire van fizetőképes kereslet), az azt igénybevevők bevételekhez juttatnak, ugyanakkor a szolgáltatás megteremtéséhez költségeid vannak. A kettő különbsége a haszon, a vállalkozó célja ezt maximalizálni. Ugyanakkor jó szolgáltatást kell, hogy adj, mérsékelt áron. De lehetnek versenytársak, akik még jobban / még olcsóbban kínálnak. A legtöbb dologban ez működik, a hasznából a vállalkozó többé-kevésbé megél, nincs szükség külső forrás bevonására (támogatásra).

De vannak olyan szervezetek, vagy a gazdaság olyan szektorai, ahol nem lehet vállalkozásszerűen működni, mert valamilyen oknál fogva nem lehet annyi pénzt kérni az igénybevevőktől, amibe a szolgáltatás kerül, (pl. országos érdek, pénzben nem kifejezhető hátrányok, szociális okok, s.t.b.). Ilyenek az egészségügy, oktatás, és részben a közlekedés is) Illetőleg ide is tartozhatnak a közjavak is (pl. közvilágítás, rendőrség, közhivatalok), amikért nem lehet a fent említett módon pénzt kérni.
Erre az állam a vállalkozók hasznából, illetve a pénzforgalomból különböző címen adót szed, és elosztja. A kérdés, hogy mire érdemes ezt osztani, és mire nem, hogy tényleg a köz javát szolgálja.

Eddig OFF, innentől ON:
A tömegközlekedést - és a vasutat is - az adókból finanszírozzák, hiszen ha annyit kellene kérni a jegyért, mint amennyibe az valójában kerül, nem menne senki tömbegközlekedéssel, olyan drága lenne. Azonban az olyan emberek, akik nem tudnak mellényzsebből előrántani egy autó árát, meg lennének fosztva az utazási lehetőségtől, ezáltal sokszor - pl. a falvakban lakók - a munkától, szórakozástól, egészségügyi ellátástól, oktatástól is. Nem beszélve az externáliákról, a lég- és zajszennyezéstől, az utak gyorsabb elhasználódásáról, és a dugókról (időveszteség - ami szintén kifejezhető pénzben).

Tehát a tömegközlekedést mindenképpen támogatni kell, országos érdek, az állam feladata, és az állampolgároknak joguk van hozzá.
Csak az a nem mindegy, hogy milyen fajta tömegközlekedést. Hiszen utat mindenhova kell építeni, és az úton - ha már ott van - viszonylag olcsó működési költséggel mehet busz, ezzel máris biztosítva van a közlekedési ellátás. A buszközlekedést is támogatni kell(ene) az adókból, de jóval kisebb mértékben, mint a vasútit.

Ennek ellenére vannak olyan, nagy (pl. transzkontinentális) forgalmat lebonyolító vasútvonalak, melyek léte mindenképpen fontos. Ezeket tehát az ország érdeke működtetni.
A többi vasútvonal, ami "helyi forgalmat bonyolít" NEM azt jelenti, hogy a vonalon csak a szomszéd faluba utaznak az emberek. Hanem azt, hogy nem - vagycsak kevésbé - szolgálja az ország érdekeit, mint egy fővonal. Vagyis nincs átmenő, tranzit forgalma, a hálózatban sem tölt be "ütőér" szerepet. Annák inkább szolgálja azon körzet érdekeit, ahol épült, vagyis gyüjtő/elosztó/ráhordó szerepe van.

Ennyi erővel a 120a Nagykáta-Budapest szakaszt is nevezhetnénk "helyi" forgalmat lebonyolító vonalnak, hiszen az állomásokról főként hivatásforgalom van, Budapestre. Nagyobb távolságú utazások - gondolom - ritkák. Mégis, a vonal országos érdekeket szolgál, hiszen a 125-ös vonal 25%-os Budapestre utazó "tömegei" is ezt használják a távolsági utazásaikhoz, csak úgy, mint egész Békés megye, illetve teherforgalomban a fél Balkán. Valami ilyesmire gondoltam.

Tehát a helyi érdekeket szolgáló vasutakat (nem véletlen, hogy már eleink is H.É.V.-nek hívták őket...ők biztos okosak voltak) ilyen okból kell leválasztani a nagy MÁV-ról. Gépészetileg, forgalomszervezésileg, személyzetileg és menetrendileg egyaránt teljesen más szemléletűek ezek a vonalak, mint a fővonalak, tehát más szemléletet követelnek, és jól körülhatárolhatóan önállósíthatóak.

Megemlítendő még egy nagyon fontos dolog. Ha már a vasút jelenlegi formájában egy nagy pénznyelő, és valószínűleg Benczédiné sem tudja megmondani, hogy a bevételek és a támogatások mire mennek el, és mely vonalak és szolgáltatások jelentik a legtöbb bevételt/kiadást/veszteséget/nyereséget, célszerű lenne ezért is szétdarabolni önálló gazdálkodási egységekké, mindjárt kiderülne pár dolog, és átláthatóbb lenne a gazdálkodás. Ez érdeke lenne a regionális vonalaknak is, hiszen azonnal belátható lenne, hogy a "nagy pénzt" nem ők viszik el.

Azzal nagyon egyetértek, hogy nagyobb, összefüggő részeket kellene helyi kezelésbe adni. Te írtál korábban az R.V.-kről (318.sz. hsz.), és azok jó kezdeményezéseiről. Ezt a dolgot kellene folytatni.

Az utasszámleírásaid nagyon tetszenek, nem tudom, honnan szeded az adatokat, de szívesen olvasnék még más vonal(ak)ról is. Az Általad leírt részletezés alapján is látható, hogy Vésztő aztán még "helyibb" forgalmat bonyolít le, mint a 125-ös vonal. Az utasok 70%-a még a vonalcsoportból sem lép ki.

Bocs, hogy hosszú volt, de úgysem nagy a forgalom a Topicon, és még Váci sem írta le a véleményét :-)))