Vic írta, hogy a Dreamcatcher a legfurcsább SK-könyv.
Ebben igaza van, csak én egy kicsit másképp fogalmaznám: a Dreamcatcher jóval elvontabb, bonyolultabb, mint az eddigi könyveiből bármelyik. Lehetséges, hogy a balesetet követően "magasabb tudati szintre" lépett. :) Nyilván az elvontsága miatt nem fog annyi embernek tetszeni, mint mondjuk a Ragyogás, ami szerintem az egyik "legrosszabb" (szabad ilyet mondani?) lett, mégpedig azért, mert a végét összecsapta.

A Dreamcatcherben voltak a legelevenebb, legelképzelhetőbb karakterek, akiket valaha megírtak, muszáj valamihez hasonlítanom: a HP-ben volt egy Lupin nevű professzor. Sehogyan sem tudtam elképzelni, ahány oldalon megemlítette, mindig máshogy jelent meg az agyamban. A Dreamcatcherben viszont Beavert az első megemlítés után tökéletesen, véglegesen el tudtam képzelni, és szerintem bárki, aki eddig olvasta, majdnem ugyanúgy képzeli el.