a gyanútól a bitóig...
1. a rendőrség nyomoz. ezt az ügyészség felügyeli (szép elv, gyatra gyakorlat).
2. A rendőrség illetékes vezetője vádemelési javaslattal megküldi az ügyet az ügyészségnek.
3. az ügyészség vádat emel a Fővárosi, vagy megyei bíróságon.
4. egy tapasztalt bíró két népi ülnökkel ítéletet hoz, a perben jelen van egy ügyész és egy védő is.
5. hb kiszabása esetén a védőnek KÖTELESSÉGE fellebbezni (még ha a védence tudomásul is veszi az ítéletet.
6. a Legfelsőbb Bíróság három tapasztalt, nagytudású bíróból álló tanácsa szétszedi az első fokú eljárást (soxor a nyomozati ügyektől kezdve) és ítéletet hoz. Jelen van a Legfőbb Ügyészség ügyésze és a védő is.
7. hb esetén a védő KÖTELESSÉGE kegyelmi kérelmet előterjeszteni.
8. ez az Igazságügyi Minisztérium apparátusán (újabb kontroll) keresztül korábban az Elnöki Tanácshoz, majd a Közt. Elnökhöz kerül. Ő dönt legfelsőbb szinten.

Tudnék példát sokmindenre, pl. amikor a Lfb. úgy helyezte hatályon kívül a Kékfényből ismert sztárbíró: Kállainé Horváth Ibolya halálos ítéletét a gyerekgyilkosságal gyanúsított Magda János ügyében, hogy csak úgy pengett, pedig mindenki tudta, hogy ő volt, de nem volt 100%-osan bizonyítható.
Madga kiszabadult, aztán feldarabolta az élettársát, és most tölti az életfogytját. Ha még él, elméletben kiszabadulhat.
Most inkább nem kommentálok, tényeket akartam leírni, elgondolkodáshoz.