Porfirij: ...Látott már lepkét a gyertya körül keringeni? Csak kering (csettint). Kering és kering (csettint). Egyszer csak zsupsz! a számba repül és én lenyelem! Az lesz aztán az öröm, he-he-he!
Hiába, látom, nem hisz nekem. Engem már az Isten is olyannak teremtett, hogy azt gondolják: pojáca... Csakhogy a természet kisegíti a szegény vizsgálóbírót! Tegyük fel, hogy az illető remekül hazudik, aztán egyszer csak ájultan esik össze a legbotrányosabb helyen. Lehet betegség is, persze, de azért mégiscsak gyanús. Pompásan hazudott, de az emberi természettel nem számolt... Hogy elsápadt, Rogyion Romanovics!"