Köszönöm, így utólag. A szünet nem lett volna elég helyszíni jelentésre, de még a munkaidőm sem elegendő rá...

Sokat kellene írnom, de a beszámolómra még kicsit várnotok kell; időre van szükségem, hogy összeszedjem a gondolataimat, és most még dolgoznom is muszáj - elég sokat.

Egyelőre annyit, hogy elég különös érzés volt ötödszörre látni az előadást, és tetszett, hogy mennyire igyekeznek új színeket és rétegeket belevinni, hogy még árnyaltabb, gazdagabb legyen az Egész. Viszont kicsit elengedték magukat - sokat játszották mostanában, talán kicsit "elegük volt", ráadásul Sopsitsot nem láttam ott -, ettől a humoros részek nagyon, túlságosan humorosak lettek (legalábbis számomra, mert én már a bakikat is észrevettem, és külön röhögtem rajtuk - a szereplőkkel együtt). Viszont a tragikus történések éppen úgy ütöttek, mint máskor, ezért borzalmasan fájdalmas, nyers kontraszt alakult ki a kettő között. Az egyik pillanatban még röhögtél, a másikban már bőgtél.

Megígérem, hogy mindent részletesen elmesélek, ha képes leszek rá. Hétvégén több lehetőségem van írni, úgyhogy legkésőbb vasárnap megírom a beszámolót.

Bertók játszotta Ampert. :)