Nos, a tőlem idézett mondat a szövegkörnyezetéből kiragadva mit sem ér.
Te is, én is másképp értelmezzük.

Kezdjük az elején.
A '68-as közlekedéspolitikai koncepció - mint azt már leírták itt - nem csak vonalmegszüntetéseket hozott, hanem akkor kezdődtek el hatalmas fejlesztések is a MÁV vonalain. Arról végképp nincs szó, hogy a mellékvonalakból megspórolt pénzből, mert az már akkor is - mint most is - jelentéktelen összeget emésztett fel a fővonalakon végzendő beruházásokhoz képest.
Mik voltak ezek a fejlesztések?
- a teljes törzshálózat felépítménycseréje
- a villamosítás nagyobb ütemű folytatása (volt, hogy egy év alatt 100 km is(!).
- a biztosítóberendezések nagymértékű elterjesztése (állomásokon, vonalakon (térköz)
- mozdonyok beszerzése

Ezekre szükség is volt, mert a fővonalhálózatra az ország termékszerkezete meg a "nagy testvér" következtében akkora forgalom zúdult, hogy sorban álltak a tehervonatok.
Azonban a koncepció része is volt, hogy egy bizonyos határ alatt "teljesítő" mellékvonalakat leállították, felszedték. Nyilván ez a határ nem volt egzakt, gondolom valamiféle spekulációk vagy jó elvtársi lobbyk is közrejátszottak (mint most is mindenben kedves országunkban :-(( ), emellett (bár az "elvtársak" sose gondolkodtak logikusan :-)) elképzelhető, hogy azt is figyelték, hogy mennyibe kerülne a pálya felújítása.(Ami már sok plusz pénz)

Ma ugyanez a helyzet: a gépjárműforgalom megemelkedett (célszerűségi ok; kényelem; idő; elérhetőség; sznob-hatás), tehát elképzelhetnéd, hogy azok a vonalak, amik az átkosban SEM feleltek meg a gazdaságossági követelményeknek (amikor még utak csak csírájukban léteztek; és a vasút nagy telesítményt mutatott fel) most mennyire lennének terheltek.
Emellett van sok olyan vonal, ami akkor még megütötte a gazdaságossági küszöböt, túl is szárnyalta azt, de mára a motorizáció miatt értelmét vesztette. (hiszen minden vonalon csökkent a forgalom - a fővonalakon is(!) - csak azok még igy is többszörös forgalmat bonyolítanak le a mellékvonalakhoz képest - még egy darabig :-)))

Tehát, visszatérve az idézetemre: "el sem kellett volna rontani."
A mai kisforgalmú vicinálisokat nem(csak) "elrontotta" a MÁV, hanem az idő rontotta el, a fejlődés.
Ma már van környezetkimélő busz, bemegy a faluba, sűrűbben tud járni (nem kell neki állomás, vonatkereszt, személyzet), és úgyis van út.

És itt ismét el kell választani 2 dolgot:
1./ egyrészt az idő lehet akkor is eljárt volna a vonalak felett, ha korszerű vonatok, korszerű pályán mennének, jó menetrenddel. De kérdem én, ez mennyibe került volna nekünk? Hiszen itt nem arról van szó, hogy mindig azt mondjuk, hogy a mellékvonalakra alig kell pénz. Igen, a jelenlegi (lassú, ritka, nehézkes) formában alig. De a felújításukhoz már nem alig...
2./ MÁV rátett egy lapáttal, a rossz menetrendi struktúrával, rossz indulási időpontokkal, nem megszervezett csatlakozásokkal, stb. Ezt azért nem kellett volna - bár nem sokat segített volna, de jobban látszana, hogy úgy sincs sok értelme.

Amire pedig írtam,hogy "el sem kellett volna rontani", az egy fővonal volt (Bp-Zeg), ahol az 1./ pont nem feltétlen teljesül, mert van elég forgalom a vasút fenntartásához, a pálya jó, villamosított, van biztber, stb. A 2./ pont viszont ott is teljesült... Ezt nem kellett volna.

Még annyit, hogy a '68-as koncepció megvalósítása kb. 1980-ig eltartott - úgy tudom, akkor szünt meg a Zalalövő-Bajánsenye vasútvonal (és akkor még nem volt benne Zsuzsa-alagút, meg 1400 m hosszú viadukt :-))). Ha '68-ban nem hozzák meg, akkor meghozták volna később. Hiszen így félig mesterségesen generálták - az addig még nem vagy alig létező - közúti forgalmat, 10 évvel később pedig magától generálódott volna, automatikusan - koncepció nélkül - bebizonyítva a vonalak, főleg a keskennyomközűek életképtelenségét. Most ezt éljük, második kiadásban.

Bocs, hogy hosszú voltam (és félig OFF), de ez a topic úgysem pörög annyira, mint a VASÚTMÁNIÁSOK.