No nem nyelt el végleg az általam kiprovokált fekete mágia, csak az osztályvezető ma már bent volt és nem tudtam netezni!!! A László Zsolt fórumhiánytól szó szerint elvonási tüneteim lettek (türelmetlenség, ideges étvágytalanság, hideg verejték, depresszió, agresszió, háromszori öngyilkossági kísérlet, de egyik sem sikerült, így itthonról tudok most írogatni).

Hát akkor! Tegnap hosszas mérlegelés után megnéztem a Hídembert!!!:)
Összességében jó volt, mondjuk tudni kell, hogy én annyira nem vagyok oda a kosztümös történelmi filmekért. Inkább a mai környezetbe helyezett mai történetek, napjaink vívódó "hőseivel" vonzanak, de ezen túllépek.

László Zsoltot, aki ifj. Károlyi Györgyöt alakította, két jelenetben véltem felfedezni. Mindvégig feszülten fürkésztem a háttérben felbukkanó arcokat, s bevallom, néha kicsit el is szállt a fülem mellett egy-egy hazánk szempontjából sorsdöntő jelentőségű párbeszédrészlet. Az első számú jelenet (ha jól emlékszem az ide beírók eddig ezt nem említették!): mikor a kanosságból lenyugodott Széchenyi kapitány az újonnan szerzett nőjével, Croissant-nal belép a bálterembe, hát akkor meg is látjuk (mi, szemfülesebbek) László Zsoltot a belépő méltóságokat övező sorfalban. És figyelem: László Zsolt ezután bordó nemesi felöltőben egy lila ruhás nővel táncikál 1-2 percig valami keringőfélét (ezt nem azé mondom, mer mintha rosszul táncolna, csak nem a táncra koncentráltam, mer bizony koncentrálni kellett kérem, mer a pökhendi Széchenyi mindig belibegett a képbe).

Második epizód: a topicban már említett esküvői jelenet, ahol csak néhány villanás erejéig dobódhatunk fel. Na azért utána sem zuhantam össze teljesen, hiszen mint mondottam, a film nem volt annyira rossz, sőt egész jó volt. Szerintem hibája azonban, hogy bár a hosszúsága így is fárasztó, de az igen drasztikus megvágásnak köszönhetően sok történelmi mozzanat (pl. a forradalom) nagyon elnagyolt, illetve nem is kerül bemutatásra, ami, tekintve, hogy a film elsősorban a Széchenyit mint őrlődő politikust hivatott bemutatni, eléggé zavaró. Talán majd a tv-film változatban!

Eperjes hozta a formáját, bár nekem No1 alakításának megmarad a Csapd le csacsi munkásőre. A Döblingben raboskodó, hóbortos öreg Széchenyi volt számomra igazán szerethető. Irina Irinovics Lastyinkaja pedig marha jól játszott a szemével, tekintetével, arcmimikájával.
Meg kell még említeni Nagy Ervin szenvedélyesen radikális Kossuthját, ami szintén szép alakítás volt. Bámulatos, mennyire más volt itt a karakter, mint az általam nagyon szeretett Mundruczó Kornél rendezte Nincsen nekem vágyam semmi c. filmben (amiben Rába Roland is nagyon-nagyon jó volt!). Na de gondolom ezért hívják őket színészeknek (jó színészeknek - az író megjegyzése).
És nem mehetünk el említés és méltatás nélkül Cserhalmi György virtusos Wesselényije mellett sem! Helyey László egymondatos szerepe kész felüdülés volt (nekem ő a megtestesült Mátyás király egyébként). A Bűnből is ismert Bozsó Péter volt Ferenc József. Sajnos Bertók Lajos nem szerepelt a filmben:(

Kedvenc mondat: "MÉG NEM TUDJÁK, HOGY ÉN MÁS SZFÉRA VAGYOK!"