Bocs, visszaolvastam, a "lé-ivást" tényleg nem Te, hanem Krisztián irta.

Ami 68-at illeti általánosan: állandó vita, két oldal, pro- és kontra.

Az egyik oldal - számomra leghitelesebb - képviselője Takács Laci, aki nemcsak kora, tapasztalata, és tanársága, de érvei hihetősége révén is - szerintem - meghallgatásra érdemes. Sokak ennek az ellenkezőjét vallják.

Laci egy nagyon régi Pályaőrben - csak a lényeget összefoglalva, és nem szó szerint - a következőt irta:

A 60-as évek elejére a vasút teljesen "bedugult", azaz nem birta a megnövekedett szállitási igényeket teljesiteni. Utak alig voltak, teherautók pedig - és ezt én sem tudtam - gyakorlatilag egyáltalán nem voltak. A szállitásokat még településen belül is vasúton kellett végezni. Ez eredményezte, hogy nyáron-ősszel a forgalom ellehetetlenült, állandó lett a kocsihiány, a termények tönkrementek, mert egyszerűen nem volt kocsi, ha végre volt, heteket utazott, stb. Valamit tenni kellett! Közben éledezett a motorizáció, az utak is lassan szaporodtak, a benzin is olcsó és kifogyhatatlannak tűnő volt. Ugyanakkor a szocialista gazdálkodás következtében a vasutat csak használták, kihasználták. Szinte egyidőben "rohadtak le" a vonalak. Egyszerre volt hiány, és pazarlás (ugye, ez is ismerős), mert mindezek mellett a vasút drága volt, mivel a mellékvonalak is - gyakorlatilag - ugyanolyan létszámmal üzemeltek, mint a fővonalak. Állomásfőnökök, bakterek, kereskedelmi szolgálat, stb. Nagy létszám, kis teljesitmény. (Ajánlom a Kihajolni veszélyes c. filmet, tipikus példa).

Szóval: vagy mindenhol nekiállnak beruházni (és igy igazi eredmény sehol sem várható), vagy azt mondják, hogy legyen fele/harmada annyi, és a lehetőségeket ezekre koncentráljuk. Hangsúlyozni kell, hogy nem MÁV-on belüli lehetőséget, hanem népgazdaság-szintű lehetőséget kellett keresni.

Utóbbi mellett döntöttek. Azért is, mert közben a közút-fejlesztést igy is, úgy is meg kellett volna tenni. Ha nem 68-ban, akkor 5 vagy 10 évvel később.

És mindennek "a leve, amit iszunk" az, hogy a mai vasút olyan állapotban van, amilyenben van, nem pedig olyanban, mint 40 évvel ezelőtt, illetve hogy egyáltalán van.

Ez Takács Laci verziója, ha valamit rosszul irtam, elnézést kérek Tőle.

Ezt sokan cáfolják, sőt, még személyes konfliktus is keletkezett a dologból.

Én magam részéről ezen a véleményen vagyok. Ettől én még vasútbarátnak tartom magam, ahogy Laci is, bár többen ezt is kétségbevonták. De ez nem tartozik ide...