a buena altavistát hallgatom. bruca maniguá a dal címe. elbájoló, hogy ilyen hamis, nem originális latin zenére milyen andalító lélekvilága lesz az embernek. mondhatnám, hogy nyálas. de nem baj, néha ilyen is kell.

mahler? egy buja kertben, amikor átmászik az ember a vadszőlővel futtatot kerítésen a nőhöz, mit szólna, ha üveges szemekkel gustav mahlert hallgatna a partnere vagy szerelme? pont a 3. tételnél. le se tenné a géppisztolyát.

(másfelől a topikrombolást nem ártana befejezni két nick részéről.)