Cinikus szoktam lenni, szarkztikus is. Néha infantilis is. De über hangulatom soha nem volt és nem is lesz. Egyáltalán nem vagyok elszállva magamtól. Ha meg tudok csinálni valamit büszke vagyok magamra(azt hiszem joggal), mert tudom, mennyit szenvedtem érte. Nem sok könnyen megszerezhető dolog volt idáig sem az életemben. Senki főlé nem helyezem magam, általában kishitű vagyok magammal szemben. s még a kritikát is el tudom viselni. :)

Ha gondolod nézz át a CARtársak topic-ba és nézd meg Aszpirin-nel és tpapa-val folytatott diskurzusunkat tegnapról(nem hosszú).