Üdv Mindenkinek!

Req:
off.
igen, bhakta-dolog, nagyszerűt ünnepeltünk. Köszönjük a jókívánságokat.
on.

kétfázisos teremtés-elmélet
igen, pontosan ezt akartam mondani. A téma persze sokkal összetettebb, a hindu felfogás minden "dolog" mögött személyt lát. Olyannyira, hogy a szanszkrt nyelvben az "ő" meg az "az" is ugyanaz a szó (tad). Például a folyók: vannak férfi folyók, a gyorsfolyású hegyről lezúdulók, és női folyók, az alföldön szétterülők. Így a Gangesz - anya, nőnemű folyó. Vagy a Földgolyó - cakkpakk, úgy ahogy van - szintén egy személy (Bhúmi) "teste". (továbbgondolandó: Lovelock) Ezek a jelenségek, természeti erők etc. "mögötti" személyek a dévák, magyarra félistenként szokás fordítani őket, valamiféle szellemi lények, akik nem isten. Nos, ez a bizonyos másodlagos teremtés egy ilyen dévához (kit Brahmá néven emlegetnek) kötődik.

"A szeretet nem szükségszerűen függ attól ..."
itt sem fogunk sokat vitázni... :-)

"Azért vettem egy kalap alá ..."
Igen, így azt hiszem értem, miről írsz. Ha a döntés külső kényszer, akkor szerintem sem helyes.
{
jut eszembe: a hindu logika úgy definiálja a döntést: a kétségek megszűnése.
ez tényleg off, csak azért írtam ide, mert tetszett
}
Vega ügyben Gandhi jutott eszembe, hinduként természetes volt számára, hogy nem evett állatot. Mikor Angliában tanult, akkor merült csak fel, hogy a hátterét jelentőségét, etc. végiggondolja.
(akkor most igazoltam Elnyomott állítását a nevelésről :-))))

Elnyomott, Cid
Tudomány ügynek fussunk neki mégegyszer.
Elnyomottól olvastam korábban az alábbiakat: "A tudomány nem hitre alapozódik, kedves frati, hanem épp az ellenkezőjére, a kétkedésre, az ellenőrizhetőségre, a kutakodásra!" No, ez igen tetszett. Teljesen összhangban áll azzal, ahogyan a tudományt látom. Az ember tapasztalatokat szerez a világból, összerakja őket, modelleket alkot segítségükkel a világról. Ezen modellek alapján következtetéseket von le, "megjósolhatja" bizonyos események lezajlását. Ezeket a következtetéseket összeveti a további tapasztalataival, és így ellenőrzi a felállított modellt. Ha nem egyezik, tovább kell finomítani a modellt.
Nekem az ellenőrizhetőség, a kétkedés, a kutakodás ilyen kereső szellemet jelent. Feltételesen fogadom el a korábbi modelleket, vizsgálom érvényességüket, azaz azt a feltételrendszert melyben működnek.

Kedves Cid, ha az első órán - legyen az bármilyen - felírod a Schrödinger-egyenletet, az pont olyan, mintha a másodikos fiamnak írnád le. Ismeretlen a matematikai háttér, ismeretlen a feltételrendszer, az alátámasztás, mi marad: a tekintély. A Schrödinger okos ember volt, és hát ő mondta. Ez idáig nem tudomány, hanem hit. (és most ugye a módszerről beszélünk, nem az igaz/nemigaz-ról - hiszen a hit mint módszer kritizáltatik )

"Sorolj fel mondjuk 5 ilyet, ..."
Csak szolíd analógia mián a műfaj klasszikusa: így emlékszik vissza Planck fizikaprofeszorára: "amikor elkezdtem fizikai tanulmányimat, és tiszteletre méltó tanáromtól, Philipp von Jollytól tanácsot kértem tanulmányaim feltételeire és kilátásaira, akkor ő úgy festette le nekem a fizikát, mint igen nagy fejlettségű, majdnem teljesen érett tudományt, amely ... rövidesen fel fogja venni végleles, stabil alakját."

1. te mit tanultál az iskolában a magyarok származásáról? Nem tudom, most mi a nóta, az én időmben a finnugor izéről beszéltek, s nem mint elmélet...
2. akkor legyen a második Indiával kapcsolatban az előbbivel analóg: árja hódítás. Komoly tudományos viták zajlanak e körül, s az indológusok gond nélkül tették az árja hódítás idejét egy-két ezer évvel idébb-odébb. Tudományosan (??)
3. lehet akár a maga a világ keletkezése is, hogy kisebbet ne mondjak.
4. a napokban volt a kezemben egy könyv, Az emberi faj rejtélyes eredete című. Van benne egy komoly kritika az archeológiával szemben, meg maga is közöl egy elméletet. A koncepciót lehet szeretni vagy nem szeretni, de ha csak a tizede valódi azoknak a félresöpört leleteknek, amiket közöl, máris ott tartunk, hogy az emberi faj eredetéről szóló modellünk korrekcióra szorul.
S tulajdonképpen ez volt a bajom, miről korábban írtam. Felsoroltam néhány egyszerűen ellenőrizhető tényt, néhány idézetet kétségkívül régi írásokból, és azt mondtam, a történelemről alkotott mai modellünk nem ad magyarázatot erre => a modell finomításra/újrafogalmazásra szorulna, de ezzel nem foglalkoznak TUDÓSOK, foglalkozik vele viszont Nemere, minden tisztelet neki. Eszerint őbenne van meg a tudomány kutató, kételkedő szellemisége. (ezért a tisztelet)
5. természetesen hasonlóképpen hipotézisnek tartom az élet keletkezéséről szóló teóriákat. Mutass valakit, aki az élettelenből élőt "csinált" volna.
És persze kihagytam azokat a nyilvánvalóan politikai és egyéb szándékkal oktatott "tényeket". Pl. 1956 megítélése.

Megfordíthatjuk a dolgot: vajon a kutatás, az igazság keresésének kérlelhetetlen szellemét tanítják az iskolákban (tisztelet a kivételnek), vagy a "fogadd el és alkalmazd" technikusi elve szerint jutnak el hozzánk a tudományos "tények". Ez pedig hit.

Kedves Elnyomott,
"MINDIG annak kell bizonyítania, aki állít valamit"
egyetértünk. Mit is állítottam? Az asztalra tettem tapasztalatokat, melyről azt állítottam, a Tudomány félresöpri. Milyen bizonyítékot adhatok azon kívül, hogy tényleg félresöpri?

Ptolemaios
ha jól értem, amit írsz, akkor csak azt tudom mondani, amit már mondtam. Nem kívánom bizonyítani Isten létét, azt állítom csupán, hogy pusztán a logika eszközeivel nem bizonyítható, így le nem írható. Soxor idéztem már ezzel kapcsolatban: "Ahonnan a gondolat és a szó visszafordul, mert képtelen elérni Őt." Istent tehát nem emberléptékűnek látom, ezért mondtam: nekem axióma. De az ebből az axiomából levezetett világkép konzekvens. Ráadásul szép is.
De ne feledd, Te is állítasz valamit: "Ezek csupán a múlt ködébe vesző állítások, téves képzetek..."
Tehát, most rajtad a világ szeme és a bizonyítás sora.
Mert ugye Ptolemaios tetszetős analógia, de nem bizonyíték.

"a Te testen kívüliség élményed nem tudom honnan származik, de hogy nem valóság, annak jó esélyei vannak"
ja, és a tudomány szerintem előítéletektől mentes. :-)))

Kedves Információs szolgálat,
"egyébként tényleg logikátlan a lélek halhatatlansága"
a levezetés kiváló, logikus, de ha megkérdezel vkit, aki a lélek halhatatlanságáról beszél, valszeg mást ért majd lélek alatt, mint Te. A kérdéshez először tehát azt kellene tisztázni, mire gondolunk, mikor a lélekről van szó.

acsd