Tényleg nem tudom, hogy lejáratott figurákkal, mint kerényi és orbán, mi a fenét akarnak? Szerintem a nép már csak röhög, hogy áztatják az esöben magukat éps üvöltöznek!:-)

Flaszter

NSZ ? 2002. augusztus 28. ? Szerz?: Miklós Gábor

Én valóban izgalommal várom, hogy mit tesznek majd a tüntet?k pénteken a tévé el?tt az újsággal. Vigyenek magukkal egy dupla oldalt valamely korábban megjelentetett balliberális lapból! ? szólt a felszólítás. Ezenkívül még virág lesz azoknál, akik Orbán Viktor hívó szavára odamennek, hogy így tiltakozzanak a sajtószabadság eltiprása ellen. Vajon mihez kezdenek a régi lappal? Csak találgatni lehet, milyen tömegbalettet tervez Kerényi Imre, a mindig más politikai eszmét?l tüzelt rendez?. Barátom szerint összegy?rik, majd széttépik a lapot. Esetleg belecsavarják a virágot. Vagy integetnek vele. Vagy megvetéssel odavetik a szónoki emelvény elé, ahol majd Orbán Viktor tart beszédet.

A f? esemény pedig az, hogy a magyar jobboldal felfedezte magának a sajtószabadságot. Korábban ? különösen, amíg hatalmon voltak ? nem így vetették fel a kérdést. Szó sem volt akkor szabadságról. S?t a gondolatvezérek soha el nem mulasztottak figyelmeztetni a sajtószabadosság romboló voltára. A sajtószabadság ? állapították meg helyesen ? szoros összefüggésben van a liberális eszmékkel. A jelszó tehát a sajtóegyensúly megteremtése volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy elérték az állami média totális ellen?rzését, furfangos jogászkodással kizárták az ellenzéket a felügyel? kuratóriumokból. A sajtóegyensúly nevében adtak teret széls?ségesen pártelfogult, s?t gyakran gy?lölköd? széls?jobbos hangoknak. A közmédiában a Fidesz négy éve alatt folyamatosan rúgták ki a politikailag ellenszenves munkatársak csoportjait.

A nyomtatott sajtóban bonyolultabb volt a helyzet. Ott a hirdetések központi irányításával, nyomásgyakorlással, közpénzekb?l való lapalapítással egyensúlyoztak volna. A Fidesz médiapolitikájának veszélyeire, antidemokratikus és a sajtószabadságot sért? jellegére többször figyelmeztettek külföldr?l is. Legutóbb épp a választások alatt. Nem mint ha ennek különösebb hatása lett volna a nemzetközi nyilvánosságra oly érzékeny polgári oldalnál.

A tüntetés azokért folyik, akik pár hónapja hatalmi helyzetben voltak, széls?ségesen pártos m?sorokat készítettek az elvileg politikailag semleges közmédiában. És szól a továbbra is harcosan jobboldali médiaszemélyiségekért és m?sorokért.

Ennek a mozgalomnak és a mozgósításnak két érdekessége van. Egy olyan témát választottak, amely valószín?leg közömbös a választópolgárok többsége számára, de nagyon foglalkoztatja a jobboldal és a széls?jobboldal aktivista részét, mindenekel?tt a médiában érdekelt harci élgárdát. Ezek vetették fel, hogy a jelenlegi ellenzék követelje az egyik közszolgálati csatorna teljes átadását a jobboldalnak. Hogy milyen lenne a jobboldali csatorna, azt lehet tudni: a Vasárnapi Újság és a Pannon Rádió megbízhatóan jelzi az irányt.

Felvet?dik, vajon meddig tart ez a szövetség? Több jel mutat arra, hogy Orbán Viktor már elhatárolódna korábbi kedvenc hetilapjától, a Demokratától. Nagyon messze azonban nem távolodhat, hiszen nem veszítheti el leglelkesebb tüntetni, blokádolni mindig kész híveit. Igaz nagyon nehéz ezeket pártfegyelemre szorítani. A Fidesz és vezet?je már többször bebizonyította, hogy képes átalakulni, új politikai irányt felvenni. Most azonban, úgy látszik, még nem tudja, merre is van ez. Nem döntötték el, hogy a mérsékelt arcot, avagy az aktivista képet er?sítsék-e. A választások óta kialakult egy olyan réteg, amely valóban kész az utcára menni f?nökéért. S?t, ahogy azt az egyik jobboldali vezérpublicista írta, akár a flasztert is felszednék, ha a vezérük ezt végre kimondaná. Vajon most pénteken kimondja ezt Orbán a tévé el?tt? A Szabadság tér erre nem ideális. Ott a mélygarázs miatt már felszedték a kövezetet.