Nem baj, most zsoltárokkal ünneplünk. :)

"Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösek.
Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
A te felindulásod és búsulásod miatt, mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam."

Zsolt.102, 4.5.8.10-12.