Szia TL...

...nem úgy ébredtem, ahogy szoktam korán hajnalban,így kések a válasszal, s mivel más dolgom is van - sőt főleg az :-( -, nem is leszek nagyon alapos...

Jó hosszan és bőven sikerült leírnod sokmindent, nehéz lesz rá korrekt választ adni, hozzáfűzni érdemben gondolatokat, ezért az enyémek vázlatoasak lesznek.

Valami nagyon lényegeset hiányoltam, minden jó gondolat ellenére: az a tőmondat önmagában nagyon rossz, hogy az ateizmus hit nélküli élet! Igen, ez teljesen hibás, s amit még idéztél ezzel kapcsolatban - Csak leromboljátok mások hitét, és nem kínáltok semmit helyette. -, az is egy elutasító hozzáálás szüleménye, s teljesen hamis, sőt szándékát tekintve hazug is!

A materialista szemléletűember a természetet önmagában értelmezi azoknak az ismereteknek a birtokában, amit az emberi faj évezredekre nyúló története felhalmozott, s mint ilyen egy tudatos életszemlélet, ami teljes és nem hiányos. Ebből nem hiányzik egy misztikus, megfoghatalan hit, mert a tudásba vetett bizalmon alapul, ami ellenőrizhető. Úgy van, ahogy írtad: én is rá tudok csodálkozni bármire a világban, a csillagokra, a virágokra, egy-egy kőre, egy formára, szóval bármire, ez nem a vallásos emberek kiváltsága, s egyáltalán nem a hitükből származik!!! Más kérdés, hogy pl. a katolikus egyház ilyen sugallattal "nyomul", gyönyörű virágokkal tesznek ki a templomok bejáratához sejtelmes kérdésekkel megtűzdelt PR anyagokat... Nyilván így is lehet szemlélni, de lehet tudatosa is!

Írtam már egyszer, hogy erősen különbözik a hit és a bizalom valamiben. Különbözik, mert hit feltétel nélküli elfogadást jelent, s nem lehet megygyőződnia hit alapjainak valóságáról. A tudásba, az ismeretekbe vetett bizalom az ellenőrizhetőségen alapul, ami nem zárhat ki alapelveinál fogva senkit, lévén bárki meggyőződhet az állítások helyességéről.

A hívők közül sokan felkapják ilyen gondolatokra fejüket, s nagyon helytelenül ellenük támadásnak tekintik, amire én csak azt tudom mondani, hogy természetesen nem az, s azt, hogy ez az érzés számomra nyilvánvalóan abból a hiánxérzetből fakad, ami sok hívőben ott lebeg a tudatosság határán mi van, ha olyanban hiszek, ami mégsem valós?

Úgy fogalmaztál te is, s szokásos is, hogy a hit hiánya. Nos, nekem nem hiány a transzcendens dolgokba vetett hit, mert nincs szükségem rá. Annak tűnhet ez hiánynak, aki minden érthetetlen a "kifürkészhetetlen isteni akarat és szándék" mögé dug el. Én azt mondom a számomra érthetetlen jelenségekre, hogy vagy érti már valaki az embreiségből, vagy érteni fogja egy idő után, ha elgek lesznek az ismereteink, addig keresni, kutatni kell az okát.

Összefoglalva: az válaszom a topic kérdésére, hogy nem hogy nem szükséges Isten léte - sem istenek, sem más transzcendens dolog feltételezése -, hanem egyenes hiábavaló és felesleges, mert az élet önmagában csodálatos és érthető és élhető, csak meg kell becsülni és küzdeni kell azért, hogy jobb és teljesebb legyen, segítei kell a gyengébbeket, a rászorulókat, egymásért és nem egymás ellen kell tenni a dolgokat :-)))